Több mint 32 ezer haláleset elkerülhető lett volna Magyarországon

Több mint 32 ezer haláleset elkerülhető lett volna Magyarországon

Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon – szúrta ki a Napi.hu. Magyarországon most először készült el az egészségügyi teljesítményértékelés, ezt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával, minisztériumi teamek munkájával állították össze.

Az összegzésből kiderül, hogy – bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú – nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől.

Nőtt a lemaradásunk az EU-28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén.

Hírdetés

Az értékelés szerint 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalékát lehetett volna elkerülni, a több mint 32 ezer haláleset egy kisvárosnyi lakosnak felel meg. A 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal. Ezek alapján Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU-28 tagországának rangsorában 2013-ban.

Az összegzésben egyebek mellett az is szerepel, hogy

jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt;markáns az iskolázottság szerinti eltérés: egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa;óriásiak a regionális különbségek, Nyugat-Dunántúlon a lakosság 17 százaléka, Észak Magyarországon a háztartások 29 százaléka szenvedett katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadásoktól;a szakellátási kapacitások erősen koncentráltak, a magánellátók összes engedélyezett járóbeteg-kapacitása pedig meghaladja a közfinanszírozott ellátásét;a várólisták esetében is jelentősek a regionális különbségek: Közép-Magyarországon 31 napot, Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag pedig 53 nap volt;szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette.

Az egészségügyi teljesítményértékelés a világ számos országában elterjedt gyakorlat, melynek célja, hogy átfogó, rendszerszemléletű és kvantitatív megalapozottságú képet adjon az egyes egészségügyi rendszerek működéséről, ezzel hozzájárulva a bizonyítékokkal támogatott szakpolitikai döntéshozatalhoz. A teljesítményértékelés tárgya az egészségügyi ellátórendszer, a népegészségügy és az általuk közvetlenül befolyásolható egészségi állapotot meghatározó kimenetek. A környezeti és társadalmi-gazdasági feltételeket, valamint a lakosság egészség-magatartását az egészségügyi rendszer által részben befolyásolható kiindulópontokként veszi számításba, és ezek kontextusában értékeli a szűken vett egészségügyi rendszerrel összefüggő kimeneteket – írják az értékelésben. 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »