BUDAPEST. Ezidáig nem volt precedens arra, hogy egy ország kilépjen az Európai Unióból. Nem tudni, hogy a hivatalosan két éves időszakot, amit a tárgyalásokra előírnak, ki tudják-e használni az angolok – mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 műsorában.
A szakértő fő kérdésnek azt nevezte, hogy az Egyesült Királyság a kilépést követően milyen feltételekkel vehet részt az egységes belső piacban és ezért milyen korlátozásokat fogadhat el.
A politológus elmondta, az Egyesült Királyság évi százezerre kívánja limitálni az EU-ból érkező munkások számát, ami nemcsak a lengyel vagy magyar vendégmunkásokra vonatkozna, hanem a – kevésbé köztudott – francia, portugál vagy német munkásokra is. Hozzátette: ez a szabályozás nem fér össze azzal, hogy az egységes belső piacon a munkaerő szabad áramlását továbbra is biztosítani kellene.
Fizetniük kell
Kiszelly komoly vitapontnak tartja, hogy a következő uniós költségvetési évben az angolok mennyi pénzt fizessenek be a közös kasszába. Kifejtette: amennyiben az angolok élvezni kívánják az unió piaca által kínált előnyöket, akkor meg kell fizessék az árát.
Brüsszel az eddigi összeget, azaz hatvan milliárd eurót követel az angolokon öt évre előremenőleg, ám ők sokallják ezt az összeget. Brüsszel válaszreakcióként felemelte a hatvanmilliárdos összeget százmilliárd euróra, hogy a soron következő tárgyalásoknál legyen miből engedni – magyarázta.
London helyett Párizs
A politológus elemzése szerint a franciák és a németek arra törekszenek, hogy London mint világpiaci tőzsdei hely veszítsen a jelentőségéből, és az ott lévő tőke egy jelentős része vándoroljon át Párizsba.
Brüsszel célja az, hogy az angolok minél kevesebbet profitáljanak a kilépésből, mert azzal kedvező példát mutatnának a többi tagország számára – mondta.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
