Június 4-e van. Ez egy gyásznap. 97 éve az. Egészen egyszerűen nem lehet más. Ugyanakkor az, hogy ezen a napon a magyar zászlókra fekete szalagot kötünk, nem jelenti azt, hogy nem gondolhatunk a jövőre. Arra, hogy mi, ma élő magyarok hogyan képzeljük orvosolni az évszázados igazságtalanság okozta sebeket.
Június 4-e van. Ilyenkor a közösségi oldalakon is megszaporodnak az Illyés Gyula szavaival ellátott képek, amelyek szerint „Az a magyar, akinek fáj Trianon”. Van benne igazság, mégis veszélyesnek tartom ez alapján szelektálni, hogy ki a magyar. Azért, mert sokan nem tehetnek róla, hogy nem tudják, mi az a Trianon. Márpedig, ha nem tudják, nem is fájhat nekik.
A kommunista diktatúra közel ötven éve alatt még csak kiejteni sem szabadott a szót. Generációk nőttek fel annak az információnak a hiányában, hogy államhatárokon kívül mintegy ötmillió magyar ember él, gondolkodik, beszél, álmodik ugyanazon a nyelven.
A rendszerváltoztatás sem hozott sok jót. Más eszközökkel, kommunizmus helyett liberális talajon állva, de megint nem volt fontos, hogy a magyar emberek tisztába jöhessenek saját történelmükkel, abból adódó egyéni és kollektív teendőikkel.
Meggyőződésem, hogy sokkal több magyar ember van, mint akinek ma fáj Trianon. Nekik kell megmutatni, ha kell személyesen, egy kirándulás keretében, hogy van magyar élet a trianoni határokon túl is. És az sem baj, ha még ezután sem érez fájdalmat Trianon miatt. De lehet, hogy erősödik, vagy ha nem volt, kialakul benne a kötődés tágabban vett közösségével, a magyar nemzettel. Ami nem egy szimbolikus, pátoszos állapot, hanem feltétele egy nemzet felemelkedésének, az ország megerősödésének.
Június 4-e van. Gyásznap. Emlékezzünk Trianonra, az elszakított magyar testvéreinkre, de egyúttal emlékeztessük is magunkat arra, hogy évfordulókon, ünnepnapokon vagy gyásznapokon semmit nem tudunk megoldani. Azok arra valók, hogy tudatosítsuk magunkban, mi a teendőnk az év másik 364 napján: nem felejteni, de jövőbe is tekinteni; nem keseregni, hanem dolgozni és az igazunkért hittel kiállni.
Holnap június 5-e lesz. Hétfő, de mégsem hétköznap. Pünkösd második napja, a Szentlélek kiáradásnak ünnepe. Indulhatna ennél jobban a következő 364 nap?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
