Óriási működőtőke-beáramlástól fosztotta meg a magyar gazdaságot a társadalompusztító szélsőség. A magyar vendégforgalmat érintő veszteség fölmérhetetlen. Az országarculat a várt szépülés helyett csúfulást szenvedett el.
Elérte célját a hungarofób mögöttes erő.
A gazdasági kár dollár-tízmilliárdokban mérhető. A 2024-es olimpia megrendezése hazánknak egy Marshall-segéllyel fölérő tőkeinjekciót jelentett volna. Színesedett volna a vidékfejlesztés, lendületet kapott volna a városiasodás.
Új magyar közösségek szerveződtek volna.
Ezek a közösségek az államhatárokon, sőt számos esetben a kontinens-határokon átnyúló emberi, családi kapcsolatokat erősítettek volna fel. A 2024-ben megvalósuló célok új célokat vonzottak volna, és éltették volna tovább a kapcsolatokat.
Volna, volna és volna…
A magyar emberek, a magyar családok nemzetközi baráti kapcsolatokat is kialakítottak – és megint jön a szó – volna… A nemzetközi családi kapcsolatok a térség békéjének legfontosabb letéteményesei.
A Trianon-csapást a Kárpát-medencei családi kapcsolatok enyhíthetik.
Többek közt ezt is látta, ettől is félt, ezt a folyamatot akarta megmérgezni az a mögöttes erő, amely a 2024-es budapesti olimpiát meghiúsította. Semmiképp sem kívánta Magyarország megerősödését, a magyar társadalom sikerélményhez jutását.
A több évszázados hungarofób indulat most is felsistergett.
Az akciót külföldről tervezték meg, többoldalú elemzés után, korábbi és más térségekből nyert tapasztalatok alapján. Mestermunka volt a Központ részéről: a legkorszerűbb tudást vetették be mint fegyvert.
Hogy jó pénzért végrehajtókat is leltek, ez a legkevesebb.
Ugyanakkor profi szinten hajtották végre a toborzást, minőségi volt a kiképzés, és valószínűleg a tervcsoport számára is meglepő volt a végrehajtás eredményessége. Több tényező szinergikus egymásra hatása is kimutatható.
Ám a „több tényezőben” is benne van a mögöttes erő „keze”…
Hullámzó intenzitással már régóta zajlik az országrombolás – ennek részeként államrombolás – a Szentgotthárd-Csenger, Aggtelek-Barcs közötti térségben. Erre épült rá – felismerve az adódó lehetőségeket – a szélsőség akciója.
Közép-Európában ennyi volt lehetséges – eddig…
Az észak-afrikai térségben, illetve a Közel-Kelet számos régiójában szikrázóbb konfliktusokat tudtak kipattintani. Kijevben is sikerült tragikussá tenni a műveletet. Budapesten is kísérleteztek – erkélyre is felküldtek néhány maoista fizetett forradalmárt -, ám ez az európai társadalom józanabb.
De az indulatkeltés nem maradt teljesen hatástalan.
Az olimpiarombolásban a korábbi gyűlöleteffektusok is elősegítették a begőzölést, és közrejátszottak abban, hogy a társadalom egy része – bedőlve a fizetett propagandistáknak – önmaga érdekei ellen fordult, gyermekeitől, unokáitól vett el lehetőséget.
A rombolás azonban nem ért véget.
A közép-európai „arab tavasz” vágyálma mind a mai napig terveket izzít néhány nyugati tőzsdespekuláns hagymázas agyvelejében: buzgón kovácsolja terveit, toboroz erkélymászó zsoldos bandákat, bérenc propagandistákat.
Vérszemet kapott az olimpiaromboló szélsőség.
Kovács G. Tibor
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »