Cenzúrával fékezné meg a „bűnöző söpredéket” a Német Demokratikus Köztársaság Németország igazságügy minisztere 1951-ben 2017-ben.
Miközben a lassan a fél világ a CEU (egyébként tényleg echte bolsevik eszközökkel keresztülvert) bezárása miatt aggódik a magyar szólás-és tanszabadság miatt, Németországban nyártól bevezetik a cenzúrát.
Mármint nem képletesen, nem a médiatulajdonosi elvárások, vagy a píszí nyomásgyakorláson keresztül. Hanem hivatalosan, törvényi úton.
Ezt szerdán jelentette be Heiko Maas igazságügyminiszter. A kormány által elfogadott tervezet a közösségi oldalakat és videómegosztókat kötelezné arra, hogy eltávolítsák a „gyűlöletkeltő” tartalmakat, illetve az „álhíreket”. Hogy mi tartozik ebbe a két kategóriába, azt persze lehetetlen pontosan körülírni, ám, amelyik szolgáltató a hatóságok szerint nem tesz eleget az új szabályozásnak, akár 50 millió euróra is büntethető.
A javaslatot nyáron terjesztik a parlement elé, és úgy tervezik, hogy még az ősszel esedékes választások előtt el is fogadják.
A miniszter szerint azért nem jó, ha az állampolgárok csak úgy össze-vissza gondolhatnak, meg mondhatnak bármit, mert a „verbális radikalizáció az első lépés a fizikai erőszak felé”
„Ugyanolyan kevés toleranciát kell gyakorolnunk ezzel a bűnöző söpredékkel szemben a közösségi oldalakon, mint az utcán!” – mennydörögte Heiko Maas, akinél Gerő Ernő, vagy Marosán György se fogalmazhatott volna szebben, ha 1956-ban már lett volna Facebook, meg Twitter.
A német kormány azonban nem elégszik meg pusztán a törvényen kívül helyezett vélemények törlésével – bíróság elé állítanák azok megfogalmazóit is. A szolgáltatóknak negyed évenként jelentést kellene adniuk, személyesen megnevezve a „rosszindulatú posztolókat”.
Igen. Jelentést. Az államnak. Emberek véleményéről. Akik ellen büntető eljárást indul. A véleményük miatt.
Valahol halkan felzokog egy nyugdíjas Stasi hadnagy:
ha ’89-ben lett volna internet, ma is állna az a szép fal.
Berlinek egyébként az sem elég, ha Németországban felszámolják a szólásszabadságot. A cenzúrát uniós szintre emelnék. Maas szerdán arról beszélt, hogy az „európai értékek védelmében”
az egész EU-ban hasonló szabályozást kellene bevezetni.
Az ötlet nem aratott osztatlan sikert Brüsszelben. Andrus Ansip, digitális piacért felelős biztos inkább az „emberek józan eszére” bízná annak megítélését, hogy mit tartanak helyesnek és igaznak. Az észt származású politikus egyébként a Szovjetunióban nőtt fel, ahol ezt a jogot a német elképzelésekhez hasonlóan az állam sajátította ki magának, és nem valószínű, hogy egy ilyen világban szeretne megöregedni.
„A hamis hírek rosszak. De az Igazság-minisztérium még rosszabb.” – emlékeztetett Orwell 1984-ének világára Ansip.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
