Ezzel a címmel közöl hosszabb fejtegetést az Egyesült Államok vezető, aktuális híreket, cikkeket és kommentárokat közlő portálja (és lapja), ahol fajsúlyos emberek írnak.
Az esszé így kezdődik:
Ahogyan közeleg a protestáns reformáció ötszázadik évfordulója, mindjobban összpontosul a figyelem Martin Lutherre. Milyen ember volt a valóságban?
Majd hamar rátér az antiszemita vádra.
Az elemzés szerint Luther húsz év alatt nézetet váltott. 1523-ban „kedvesen és alázattal fordult a zsidó néphez”.
De később „mini-könyvében” elmondta a német hercegeknek, hogy miként bánjanak „ezzel az átkozott, visszautasított zsidó fajjal”.
De később „mini-könyvében” elmondta a német hercegeknek, hogy miként bánjanak „ezzel az átkozott, visszautasított zsidó fajjal”.
Először is a zsinagógáikat fel kell gyújtani… Másodsorban házaikba be kell törni és el kell pusztítani azokat… Harmadszor meg kell fosztani őket imakönyveiktől és talmudjaiktól… Negyedszer, rabbijaiknak a halálbüntetés terhe mellett meg kell tiltani, hogy tanítsanak… Ötödször, útleveleiket és utazási kedvezményezettségeiket abszolút el kell venni tőlük… Hatodszor, le kell állítani őket az uzsoráról… Hetedszer, a fiatal erős zsidó fiúkat és lányokat meg kell korbácsolni, baltával, kapával, ásóval, guzsallyal és cséveorsóval kell megkezelni őket, hogy hadd keressék kenyerüket orruk izzadságával… A hitványul lusta csontokat el kell hajtani rendszerünkből… vagyis el velük…
Összefoglalva, kedves hercegek és nemes urak, akiknek zsidók vannak birtokaitokon, ha tanácsom nem tetszik nektek, akkor találjatok jobbat, hogy ti is és mi is valamennyien megszabaduljunk ezen elviselhetetlen, ördögi tehertől, a zsidóktól.
A cikkíró, Michael Brown, közbeveti: „igen, mindez Martin Luther tollából jött. De szedjétek össze magatokat, mert jön még több is.”
Az írás azzal a mondattal zárul, hogy ha mindezt tagadjuk, akkor nem vagyunk becsületesek Martin Luther emlékével.
/Alig várjuk, miként birkózik meg e becsületességi követelménnyel a közmondásosan becsületes német fősodratú sajtó./
/Alig várjuk, miként birkózik meg e becsületességi követelménnyel a közmondásosan becsületes német fősodratú sajtó./
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
