Mostanra külön iparággá nőtte ki magát egy új csalási módszer, amely sok esetben a kisvállalkozásokat célozza meg. A csalók zömmel valamilyen hivatalra vagy szervezetre hivatkozva kérnek adatokat, illetve pénzt a vállalkozásoktól – nyilatkozta lapunknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – A legtöbbször interneten keresztül érkezik a megkeresés, amelyben valamilyen befizetési kötelezettségre, kiegyenlítetlen számlára hívják föl a cégvezető figyelmét, hangsúlyozva, hogy most még pótlék, késedelmi kamat nélkül fizethet. Parragh László kiemelte, különösen akkor kell vigyázni, ha valamely külföldi szervezetre hivatkozva igyekeznek adatokat kicsalni a cégektől. Ezekben egyértelműen valamiféle kamu befizetési kötelezettségre, nem létező szervezethez való csatlakozásra kérnek átutalást a csalók. Az sem ritka, hogy olyan e-mail érkezik a céghez, amelynek mellékletébe rejtették a számítógépes vírust, amely ellopja a gépen található adatokat. Ezért az ismeretlen feladótól származó elektronikus levélhez csatolt mellékletet soha nem szabad megnyitni, bármit kérnek vagy ígérnek is az üzenetben.
– Ezeknek a próbálkozásoknak a célja minden esetben a cég bankszámlájának megcsapolása. Ezért semmiképpen sem szabad a megkeresésekre reagálni, bármilyen adatot kiadni – foglalta össze Parragh László a legfontosabbakat. Annak kapcsán kérdeztük a kamara elnökét, hogy az MKIK a napokban figyelmeztetést tett közzé, amelyben egy hasonló átverés veszélyére figyelmeztetett. Egy tagvállalatuk hívta föl a figyelmet egy minőségi papírra nyomtatott angol nyelvű levélre. Ebben az aláírás nélküli irományban az üzenet feladóinak állítása szerint az európai jog részét képező, valójában azonban egyáltalán nem létező 2003-as Tax Reform Actre, valamint 2011-es Tax Simplification Actre hivatkozva információkat kértek a vállalkozástól. Ennek fejében azt ígérték, hogy „European Business Numbert (EBT)”, azaz „Európai Üzleti Számot” kaphatnak, és így besorolhatják őket az EBN nyilvántartásába.
A levélben adategyeztetést kérnek az üzenet feladói: arra szólítják föl a cégvezetőt, hogy ha eltérést talál a vállalkozás tényleges adatai, valamint az értesítésben nyomtatott cégadatok között, akkor a mellékelt válaszlevélben, valamint a www.e-b-n.eu honlapon módosítsa őket. Ennek alapján kerülne be az európai nyilvántartásba a vállalkozás. Azért igazán megtévesztő a levél, mert a megadott internetes címen valóban létezik egy honlap, amely az alkalmazott grafikai elemekben erősen hasonlít az unió által használt látványelemekhez, s ezért úgy tűnik, mintha valóban hivatalos nyilvántartásról lenne szó. Az átverés az apró betűs részben olvasható, amely szerint a válaszlevelet visszaküldő cég egyben megrendeli a DAD GmbH-tól, hogy kiváló grafikai minőségben megjelentesse a céget az EBN honlapján. E szolgáltatás díja 771 euró évente, s ha időközben nem mondja le a vállalkozás, akkor három évig él a szerződés, azaz több mint kétezer euró költséget jelent az óvatlan vállalkozás számára.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 04.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »