Az utóbbi 25 év magyar gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb rákfenéje, hogy a nemzetközi adóegységesítés, így a magasabb társasági adó (tao) ellen dolgozik – mondta lapunknak Róna Péter közgazdász. Úgy véli: az a politikus vagy szakértő, aki szükségtelennek tartja az adóharmonizációt, valójában azt a gondolatot támogatja, hogy a magyar gazdaságot a multinacionális cégekre kell építeni. A jelenlegi alacsony, kilencszázalékos társasági adó ugyanis elsősorban a multikat vonzza hazánkba, miközben nem folyik be elegendő pénz az államkasszába ahhoz, hogy az utánpótlást, az oktatást, a képességek fejlesztését, az egészségügyet vagy az infrastruktúrát támogathassa az állam. Ez pedig azzal jár, hogy az ehhez szükséges forrásokat máshonnan kell elvonni. – A következmények már látszanak is, az oktatás és az egészségügy romló állapota ennek a jele – mondta lapunknak a szakember.
Mindezzel arra reagált Róna Péter, hogy a Magyar Idők tegnap megírta: az Európai Unió vezető gazdasági hatalmai idén konkrét lépéseket tehetnek az adóverseny megszüntetéséért.
A kormánypárti lap szerint ez komoly hátránnyal járna Magyarország számára, és a PwC adótanácsadó cég tanulmányára hivatkozik: az elemzés szerint 2004 és 2011 között már így is több mint 1100 milliárd forintos veszteség érte hazánkat a korábbi harmonizációs intézkedések miatt. A lap szerint elsősorban az erős gazdaságú államok lobbiznak az adórendszer uniós egységesítéséért, hiszen nekik az az érdekük, hogy cégeik inkább odahaza maradjanak, s ne csábuljanak el az alacsony adókulcsokat kínáló kelet-közép-európai országokba, ne ott létesítsenek gyártóegységeket. A kilencszázalékos magyar társasági adó jelenleg a legalacsonyabb az unióban, de a személyi jövedelemadó tekintetében sem áll rosszul hazánk, vagyis Magyarország a szabályok egységesítésével egyértelműen veszítene a számára kedvező helyzetből.
Róna Péter szerint az alacsony kulccsal nem csak az a gond, hogy a magyar nemzetgazdaság ily módon lényegében a multikat támogatja. Mint hangsúlyozta, a kedvező tao és az egyéb kedvezmények révén a multiknak sikerült a képzett magyar munkaerőt is elszívniuk a honi gazdaságból.
Eladják a NAV székházátInformációnk szerint hamarosan eladja az állam a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Széchenyi utcai székházát. Úgy tudjuk, a kiemelt adózók Dob utcai épületébe költöztetik át a dolgozókat. A vételárról nincsenek információink, a NAV egy hét elteltével sem reagált megkeresésünkre.
A nagy nemzetközi cégek ugyanis a kormány által adott kedvezményeknek is köszönhetően magasabb bért tudnak fizetni, ezzel viszont a magyar kis- és középvállalkozások elesnek a jó munkaerőtől. A kormány pedig nem kapja meg azt a bevételt, amivel tisztességes képzést tudna nyújtani a következő generációnak.
A közgazdász úgy látja, a PwC által megállapított 1100 milliárdos szám is teljességgel alaptalan. – Valótlan, hogy az uniós adóharmonizáció magyarellenes lépés lenne, ennek épp az ellenkezője igaz. Azt azonban még nem lehet tudni, hogyan valósul majd meg, rendkívül bonyolult folyamatról van szó, sok átmeneti intézkedésre van szükség. Óvatosan, körültekintően kell véghez vinni az egységesítést, legalább öt–hét éves időtávlatban kell gondolkodni. A cél az, hogy 18-20 százalékos adókulcsot alkalmazzon a harmonizált rendszer, ezt helytálló szándéknak látom – mondta a közgazdász. Szerinte adóharmonizáció nélkül Magyarország örökre a multik összeszerelő üzeme marad, hiszen nincs megfelelő képzés, alacsony hozzáadott értéket termel a munkaállományunk, a magasabbat előállítók pedig a multik vállalatainál dolgoznak.
Mellár Tamás közgazdász is egyetért azzal, hogy társaságiadó-csökkentéssel hosszú távon nem lehet versenyképességet javítani. Az igazán versenyképes országok egészen magas taokulccsal dolgoznak. Hozzátette, egyelőre nincs megbízható statisztikai információ arról, hogy a kilencszázalékos taónak bármilyen pozitív következménye lenne. Egyetértett azzal, hogy helyes az uniós adóharmonizációs cél, fontos szorosabbra fűzni az integrációt. Mint mondta, egységesíteni kell az adókat, ezután nyílik lehetőség a jelentősebb mértékű támogatásokra, így nem lesznek leszakadó országok. Ám eddig sem tartottuk be az adóharmonizációra vonatkozó törekvéseket, megszegtük az áfakulcsokra vonatkozó előírásokat, így ő sem érti, hogyan jöhetett ki az 1100 milliárd forintos veszteségről szóló szám. Ezt spekulációs számításnak véli, amivel hangulatot lehet kelteni.
– Egy külföldi társaság azt is figyeli, hogy a szabályozás mennyire áll biztos lábakon. A sok közül csak egy szempont a társasági adó, így az, aki emiatt választja Magyarországot, biztosan nem hosszú távra gondolkozik – tette hozzá a szakember.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 25.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
