A Napi.hu a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) decemberi adatai alapján elemzett egy pöppet. Kiderült, hogy majdnem háromszázezer, egészen pontosan 273 498 álláskeresőt regisztráltak az országban. Másképpen: a munkakorú állampolgárok (15-64 éves emberek) 3,99%-a munka nélkül maradt, ami önmagában egyébként első látásra nem túl magas számnak tűnik.
Kozmetikus politikusok, lakosságcsere
Cseresnyés Péter a Fidesz munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára már arra is felhívta a figyelmet, hogy Unión kívüli munkaerő behívására lenne szükség.
Mint azt megírtuk az ukrajnai ukránok toborzása is rövidesen megkezdődik. Más kérdés, hogy az ukránok előbb dolgoznak Csehországban, Lengyelországban vagy Oroszországban. A kárpátaljai honfitársaink pedig, ha megkapják a magyarországi/uniós állampolgárságot, akkor jogilag megtehetik azt is, hogy egyenesen Ausztriába, Németországba mennek.
A kalandkeresőbb ifjúság elsődlegesen még mindig a külföldi munkalehetőségekben gondolkodik, tehát ők sem terhelik a magyar statisztikákat, nem törik meg azoknak az illúzióját.
A közmunkások a kozmetikusoknak/politikusoknak megfelelnek arra, hogy szépítsék a diagramokat, de ők messze nem ugyanazt a minimálbért kapják, mint az elsődleges munkaerőpiac dolgozói. Fontos: ha a közmunkások is bekerülnének a statisztikákba, akkor kétszeresére növekedne a kimutatható munkanélküliség.
Kettészakadt Magyarország
Keleten a helyzet mindig rosszabb: a munkanélküliség százalékos aránya általában öt százalék feletti, több tucat településen húsz százalék feletti. A szociális Trianonról, a földrajzi különbségekről, Magyarország kettészakadásáról, mi is számtalanszor írtunk, a nyugtalanító hatás természetesen újfent felszínre bukkant: Borsod-Abaúj-Zemplén tízszer annyi álláskereső él, mint Győr-Moson-Sopron megyében.
Nyugat egyébként is sokkal jobban teljesít, mint Kelet: az összesen hétszázezres népességű Győr-Moson-Sopron és Vas megyében körülbelül ugyanannyi álláskeresőt regisztrálták, mint a kétszázezer lakosú Debrecenben.
A munkaerő mobilitását a bérlakosok hiánya, az albérletárak növekedése és a hátrányos helyzetű térségekben álló ingatlanok elértéktelenedése akadályozza.
Elöregedett falvak
Negyvenkét olyan település volt hazánkban, ahol egyetlen egy álláskereső sem volt, de mielőtt hatalmas eredményekről számolnának be a fideszes kommentelők, hozzá kell tenni azt is, hogy legtöbbször elöregedett falvakról beszélünk, ahonnan a munkakorú népesség egész egyszerűen elvándorolt.
Nagyvárosi munkanélküliség
Debrecenben 7681, Miskolcon 5650, Pécsen 4030 álláskeresőt regisztráltak. Százalékban Salgótarján (8,77%), Békés (8,41%) és Ózd (7,97%) követi egymást a negatív ranglista képzeletbeli dobogóján.
Budapesten 20 500 álláskeresőt regisztrált a hatóság, tehát a munkakorú lakosság 1,8 százaléka nem talált magának munkát.
Fizetés nincs, munka lenne
Ezzel együtt az Eurostat legfrissebb adatai szerint csaknem minden tizedik magyar dolgozó szegénynek számít. Ilyenre az adatfelvétel kezdete, 2005 óta nem volt példa.
Nincs érdemi átképzés vagy továbbképzés
A KSH szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap; a munkanélküliek 46,6 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít, miközben az állásekerési járadék három hónapig jár, utána a közmunka lehetősége marad. Ezzel a szociális hálóval természetesen nem tartozunk Európai Unió élbolyába.
A rendszeren belüli átképzések és a továbbképzések színvonaláról ebben a bejegyzésben nem ejtünk túl sok szót, de az nyilván köztudott, hogy például nem például az informatikai hiányszakmákat támogató képzéseket támogatja a magyar állam.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
