Kétség sem fér hozzá, hogy a felvidéki magyarság identitásának erősítése pénz kérdése is, de még mindig teljes homály övezi a Miniszterelnökség döntését, amely egy Libertate nevű fiatal szlovákiai alapítványt (polgári társulást) 220 millió forintos támogatásban részesít. A tavaly június végén a szlovákiai Somorjára bejegyzett szervezet mögött álló személyeket egy emberként keresi az ottani magyar nyelvű sajtó. A szlovák belügyminisztérium nyilvántartásából ugyanis csak annyi derül ki, hogy a Libertate egy speciális célú civil szerveződés. A Duna menti kisvárost igencsak megbolygatta az érkező 220 milliós támogatás híre, egymásnak ellentmondó találgatások jelentek meg. A szervezet nevénél azonban beszédesebb az anyagi támogatás megítélésének időzítése és az összeg nagyságrendje. Somorjai forrásaink szerint az alapítvány a Magyar Közösség Pártjához (MKP) szorosan köthető, Galántára bejegyzett Főnix Polgári Társulással állhat kapcsolatban. A két alapítvány közötti összefüggést alátámasztja, hogy a galántai szervezet, a Főnix számára tavaly januárban ítélt meg a magyar kormány 200 millió forintot, a Libertatéhoz nagyon hasonló címszó, „anyanyelvi oktatást erősítő kulturális rendezvénysorozat” alatt. Akkor még Berényi József volt az MKP elnöke, de jött a váltás, 2016. június 11-én Menyhárt József vette át a parlamenten kívüli, így sok forrástól eleső magyar párt vezetését.
Tekintélyes szelet a tortából
Ezt követően, tizenkilenc nappal később már élt a Libertate. Az időzítés két szempontból is érdekes. A Főnix három hónappal a parlamenti választások előtt kapott pénzt, idén ősszel pedig megyei választás lesz, ahol az MKP-nak életbe vágóan fontosak a pozíciók, ha már harmadszor is kimaradt a szlovák törvényhozásból. A két szervezet abban biztosan hasonlít, hogy mindkettő titkolózik. A Főnix vezetője az Új Szó pozsonyi magyar napilap munkatársait múlt ősszel azzal hessegette el, hogy semmi közük hozzá, mire ment a pénz. Hab a tortán, hogy a Főnix elszámolási problémái miatt hatósági vizsgálat indult. Az átláthatóságot már akkor is megnehezítette, hogy a Főnixszel kötött támogatási szerződésnek titoktartási klauzulája is volt.
A 220 millió forint a Szlovákiába irányuló magyar támogatások tortájában tekintélyes szeletet képvisel, ezért lapunk azzal kereste meg az MKP-t, hogy a most megítélt támogatás magas összege okán biztos, hogy ismerik a részleteket. Kiderült, nem tudják, mi szerepelt a pályázati anyagban, nem voltak véleményezési, sem döntéshozói szerepben. Ám az azért árulkodó, hogy hozzátették, a pályázatok értékelése után a Miniszterelnökség értesítette őket a támogatott pályázatokról. (A decemberi támogatási körben csak egyetlen, a Felvidéket érintő pályázat volt.) Az MKP egyúttal közölte, nem zárkózik el a Libertatéval való együttműködéstől. Lapunk megkereste a Miniszterelnökséget is az ügyben, de lapzártánkig nem válaszoltak.
Semjén telefonhívása sejthető a háttérben
A felvidéki magyar közéletben a másik, hasonlóan nagy hullámokat verő ügy az egyik gútai általános iskolának a nagyobbikba való beolvasztása. A nagyrészt magyarok lakta kisvárosban január 30-án döntött úgy néhány MKP-s és független honatya, valamint a szintén MKP-s polgármester, hogy szeptembertől összevonják a két intézményt, bevallva-bevallatlanul felborítva az etnikai arányokat. Az MKP vezetése hiába intette a helyieket, hogy nem ért egyet a lépéssel, a helyi akarat erősebb volt, az aláírásgyűjtés sem segített. Tegnapra azonban fordult a kocka, Horváth Árpád polgármester bejelentette, megvétózza a nemrég saját maga által is támogatott határozatot az iskola-összevonásról.
Egy, az ügyre rálátó névtelen felvidéki forrásunk azt mondta lapunknak: Semjén Zsolt telefonhívása sejthető a háttérben, a miniszterelnök-helyettes „szólt rá” az MKP-ra, hogy nem hagyhatják az iskolabezárást, mert az presztízsveszteség volna a határon túli magyar közösségek megmaradását szívén viselő magyar kormány számára. Az MKP-hoz közel álló Felvidék.ma hírportál persze a közakarat győzelmeként tálalta a határozat visszavonását. Horváth Árpád a portálnak azt mondta, „a gútai gyerekekről, a gútai magyar iskolaügy jövőjéről van szó”.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
