Ami a felépítményben való mozgásokat illeti, az sem sajnálatot, sem hurrázást nem igényel és nem is illik hozzá. Ezek az eredetileg emberi dolgok annyira elidegenedtek, hogy jórészt már érhetetlenek, az irányuk irracionális, semmivel sem magyarázható, csak a megveszekedett tőke fickándozásaival.
Persze, ahhoz elégségesek, hogy az egyes embert megrészegítsék, különösen akkor, ha a materializálódás egy kis mani csordogálása képében a bankszámlákon köt ki. A levitézlett kommunisták most a kapitalizmus dögkeselyűi, mindenre hajlandók egy kis média felületért, az utolsó szalmaszálat látják benne.
Sok szalmaszál egy kazalt is kitesz, annak tetejében pedig lehet szitkozódni, ahogy a száján kifér a komkapnak. Útszéli a hangnem, de hát nincs senki, aki szájon vágná, mert a demokráciában nem lehet szájon kapni a köpködő cigánykölköt, mert fut bátyjához és az pedig el tesz láb alól téged, vagy az anyába küld nagy hanggal, a anyádba.
Meg ne szólalj, mert jaj lesz neked: rasszista, kirekesző, nacionalista leszel pillatatok alatt, s közben kapod a mocsoknál mocsokabb minősítéseket.
Most ezeknek áll a világ: a cigányoknak, a félnótásoknak, a pedofiloknak, az istenverte szerencsétlen flótásoknak. Ebben van a pénz. Megszűntek a gyarmatok, az embert kell gyarmatosítani és a gyengékkel, a befolyásolhatókkal, a zsarolhatókkal kell kezdeni, utána jöhet a komolyabb falat.
Ahogy a kapitalista tőke elképzeli. Abból indul ki a gondolatmenet, hogy a pénz az igazi hatalom, előbb-utóbb az erőset is legyengíti, elzülleszti, lerohasztja. Nagy általánosságban tényleg így van.
Azonban a tőke nem számol az emberi tartással, az ember emberi mivoltával. Ez az egyetlen, ami útját tudja állni a mocsoknak, fertőnek, embertelenségnek. Az emberi tartás Atlasz, ami a világot tudja tartani. Így volt már ezredévekkel ezelőtt, és így van mai is. Nincs az a nehézség, baj, szenvedés, ami kikezdhetné, mert a lélek isteni természetű, isteni adomány az embernek.
Felette áll mindennek a lélek, és ezt a tőke nem ismeri. A tőke világában nem jegyzett érték a lélek, hanem csak a matéria, ami a pénzben testesül meg. Egymásnak ellentmondó fogalmakról van szó, egyik sem kompatibilis a másik világával. Nem illenek össze ebben a kiforgatott helyzetben. Mert az anyagi világ kiforgatott mivoltával idegenné vált, válik véglegesen az ember számára. Csak akkor tudnak szót érteni majd egymással, ha a javak elosztása nem lesz öncélú többé, nem a tőke lesz a mindenható, hanem emberi léptékűvé vedlik vissza ismét minden.
Vagyis az ember visszakapja az emberségét, amit a tőke elragadott tőle, emberi lesz ismét az, ami eredendően is emberi volt.
Ezt képtelen tudomásul venni a magyarországi balfácán oldal.
Erőtlen képződmény már, felélte a kommunista örökséget, bár nem tudni mennyi van még a simonelvtásaknál eldugva. A javát ellopták, zsebre tették már ennek a krőzusságnak, ebből lettek az új kapitalisták, az új széltolók. A magyarországi lerakat már teljesen kiürült, egy-két kótyagos elme, meg öreg bolsi tart ki még és várja a csodát. Persze, a sok pénzből jut néhány fillér a heccelődő másságnak, a csakazértis megmutatjukéknak.
A nyugati kapitalisták nem nagyon látnak már boltot a mi nyomor-szocijainkban.
Az EU oldalán egy-két ember harcol, őket sem tartják sokra. A belső rombolásban van még valami tartalék, az árulásban és az aljasságban. A média, különösen az internet ad még lehetőséget a mocskolódásra, mert azt azért tud még a balfácán oldal, akárhogy is belerokkant a létért való küzdelembe.
Bűzöset okádni még képes, mert már rohad, mint új gazdája, a kapitalizmus évszázadok óta. Csak a rabolt pénz olyan sok, hogy nem könnyű a halál.
Pedig már kiültek a hullafoltok a testére, világ látja és tudja, hogy tényleg menthetetlen minden szegletében.
A magyarországi balfácánok az elsők között lesznek az elmúlásban, a pokolban már várja őket a VIP-vendégnek kijáró üst.
Erdélyi János
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
