A Vatikáni Csillagvizsgálóhoz kötődő négy jelentős személy – köztük XIII. Leó pápa, aki az obszervatóriumot 1891-ben újraalapította – nevét viseli ezentúl négy kisbolygó, ezzel is hangsúlyozva a hit és a tudomány együttműködésének hagyományát – tudatta a Szentszéki Sajtóközpont a Vatikáni Csillagvizsgálóval együtt kiadott április 29-i közleményében.
A neveket a közelmúltban hirdette ki a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU, International Astronomical Union) WGSBN-bizottságának (Working Group for Small Body Nomenclature – Kis Égitestek Nomenklatúrájának Munkacsoportja) közleménye. Mind a négy kisbolygót Kazimieras Černis litván csillagász és Richard P. Boyle SJ atya,a Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársa fedezte fel az obszervatórium Arizónában (USA), a Graham-hegyen működő teleszkópjával.
A négy kisbolygó a következő: (858334) Gioacchinopecci; (836955) Lais; 836275) Pietromaffi és 688696) Bertiau.
A (858334) Gioacchinopecci XIII. Leó pápának állít emléket, akit Gioacchino Vincenzo Raffaele Luigi Pecci néven kereszteltek (1810–1903). XIII. Leó pápa a pápai területek elvesztését követően újraalapította a Vatikáni Csillagvizsgálót, valamint az abban található nagy teljesítményű csillagászati berendezéseket. A 20. század elejéről fennmaradt fényképeken láthatók a Vatikán falain és a „Szél-torony” tetején elhelyezkedő csillagászati távcsövek kupolái. Az 1930-as években, mivel a villanyvilágítás egyre jobban beragyogta Róma éjszakai égboltját, a távcsöveket áthelyezték a Rómától délre fekvő Castel Gandolfó-i Apostoli Palotába. Kupoláik még mindig ott vannak, kilométerekről láthatók, minden irányból. A növekvő fényszennyezettség miatt az 1990-es években egy új teleszkópot építettek Tucson közelében, a Graham-hegyen, Arizónában (USA).
XIII. Leó pápa az 1891-es Ut Mysticam motu propriójában, amellyel újra létrehozta a Vatikáni Csillagvizsgálót, hogy az majd megmutassa a világnak, hogy az Egyház jelenlegi és történelmi hozzáállása az „igaz és szilárd tudományhoz” (ellentétben azzal, amit a rosszindulatú bírálói állítottak) az volt, hogy „elfogadja, ösztönözze és a lehető legnagyobb odaadással támogassa azt”. A csillagvizsgáló pedig „egy igen nemes tudomány népszerűsítésében fog segíteni, amely minden más emberi tudományághoz képest jobban felemeli a halandók szellemét a mennyei események szemlélésére.”
Korábban már neveztek el kisbolygókat pápákról: (560974) Ugoboncompagni XIII. Gergely pápának állít emléket, aki megreformálta a naptárt. Ezt a kisbolygót szintén az arizóniai távcsővel fedezték fel. XVI. Benedek pápáról pedig a (8661) Ratzinger bolygó kapta a nevet, amelyet Lutz Schmadel csillagász nevezett el 2000-ben.
Az aszteroidák elnevezésének folyamatát az IAU Kis Égitestek Nomenklatúrájának Munkacsoportja irányítja. Felfedezéskor a kisbolygók ideiglenes jelölést kapnak a megfigyelés dátuma alapján. Amikor pályájukat kellő pontossággal meghatározták, és jövőbeli mozgásuk megbízhatóan előre jelezhető, akkor állandó számot rendelnek hozzá. Jelenleg a mintegy 1,3 millió ismert kisbolygóból 850 ezernek van állandó száma. Miután megkapták ezt a számot, a felfedezők ajánlhatnak végleges nevet, amely az ideiglenes jelölést váltja fel. A javasolt nevet a fenti munkacsoport felülvizsgálja; a névnek meg kell felelnie a vonatkozó irányelveknek. A jóváhagyást követően a kisbolygó hivatalos neve a „(szám) Név” formában válik ismertté.
Ezek alapján a most felfedezett (836955) Lais Giuseppe Lais (1845–1921) olasz oratoriánus pap, csillagász után lett elnevezve, aki 30 évig volt az obszervatórium helyettes igazgatója. Részt vett a 20. század elején indult nemzetközi Carte du Ciel (Az égbolt térképe) elnevezésű, csillagfotó-atlasz projektben.
A (836275) Pietromaffi Pietro Maffi (1858–1931) bíboros, pisai érsekről lett elnevezve, aki a csillagvizsgáló elnöke volt 1904-től 1931-ben bekövetkezett haláláig. Ő javasolta, hogy az obszervatóriumot a Jézus Társaságára bízzák, hogy biztosítsák a magas szintű kutatási színvonalat. A csillagvizsgálót a mai napig jezsuiták működtetik.
A (688696) Bertiau Florent Constant Bertiau (1919–1995) belga jezsuita csillagász után lett elnevezve. 1965-ben megalapította a csillagvizsgáló számítógépes központját, úttörő szerepet játszott a számítógépes adatfeldolgozásban, és meghatározó kutatásokat vezetett Tejútrendszer csillageloszlásáról, valamint a fényszennyezésről, amelynek hatására például a csillagvizsgáló távcsöveit áthelyezték.
E négy kisbolygó felfedezése és Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársai által javasolt elnevezése továbbviszi XIII. Leó pápa szándékát: támogatni a tudományt, és megmutatni a világnak és az Egyháznak, hogy a hit és a tudomány egymást erősítve járnak együtt.
Forrás: Szentszéki Sajtóközpont
Fotó: Vatikáni Csillagvizsgáló/Szentszéki Sajtóközpont
(VI. Pál pápa 1965-ben megnyitja a Vatikáni Csillagvizsgáló Számítógépes Központját, amelyben egy IBM 1620-as számítógép is helyet kapott. A pápához Florent Constant Bertiau atya beszél.)
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
