Letartóztatása óta először adott interjút Tarsoly Csaba, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja. A Magyar Narancsban megjelent beszélgetésben a 753-rendbeli, bűnszervezetben elkövetett csalással és kötvénykibocsátással vádolt férfi bepillantást engedett a cégcsoport bedőlésének hátterébe, de nem terített minden lapot.
Az interjúból még szerdán megtudhattuk, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium – a tárca által is elismert módon – Ghaith Pharaon, körözött szaúdi milliárdossal is kapcsolatba hozta a cégcsoportot. Erről alábbi cikkünkben olvashat bővebben:
A volt cégvezér fenntartja: ártatlan
Az interjúban Tarsoly továbbra is ártatlanságát hangoztatta, és utalt rá: ha valóban lopni akart volna, akkor számtalan alkalma lett volna rá, hogy külföldre szökjön a cég többmilliárdos vagyonával.
„Sokan szerették volna, ha én (…) elmegyek ebből az országból, mert akkor még több mocskot lehetne rám kenni”
– mondta Tarsoly.
Ehelyett állítása szerint végig bízott abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank, elsősorban annak alelnöe, Windisch László majd, bizonyos feltételek teljesítése fejében, segíteni fog a Quaestoron. Azt, hogy milyen feltételeknek kellett eleget tennie, csak a bíróságon mondja majd el az egykori cégvezető, de állítása szerint maradéktalanul teljesítette azokat, ám az ígért mentőöv elmaradt.
Az elsőrendű vádlott szerint sem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, sem Orbán Gábor államtitkár nem húzta ki később a pácból a céget, holott állítólag foglalkoztak az üggyel.
Lehetett volna segíteni?
Váltig kitartott amellett is, hogy menthető lett volna a cég, ha hagyják neki megvenni a Hungária Értékpapírt, ám ennek engedélyét végül felfüggesztették, Orbán Viktor rádiónyilatkozata után pedig (melyben arról beszélt: ő sem érti „hogy miért nem kattan a bilincs”, illetve „ki kell takarítani az istállót, mert ha egy ilyen cégnél ilyen történt, akkor biztosan máshol is folytak ilyen dolgok”) elszabadult a pokol: az ügyfelek megrohamozták a céget, végül olyan mértékű lett a kötvényeladási szándék, hogy megtiltotta a Quaestor Értékpapír vezetőjének a saját kockázatra való kötvény-visszavásárlást.
Szerinte ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, másnap már nem politikus.
Tarsoly azt is állította, hogy ő senkit sem utasított iratok, vagy adatok megsemmisítésére, minden ilyen cselekmény az ő tudta nélkül történt, ahogy az is, hogy magánszemélyek utolsó pillanatban százmillió feletti összeget mentett ki a bedőlő cégből. Ő váltig bízott a megoldásban, mert a Quaestornak nem volt hiánya és az összes ügyfél pénze is megvolt.
Azon állítását is fenntartotta, miszerint koncepciós per folyik ellene, amit arra alapoz, hogy ő, az ügyészség vádjaival ellentétben nem próbálta megakadályozni a Quaestor ellen folyó vizsgálatot. Arra is hivatkozott, hogy korábban a magyar és a luxembourgi felügyelet is mindent rendben talált nála.
Tarsoly azt is elmondta, hogy 1997–98-ban „külső erők majdnem teljesen tönkretették” a cégét, „ekkor történtek meg az első szabálytalanságok”. A hírhedt T2-es számláról annyit mondott: tudott bizonyos szabálytalanságokról, de erről konkrétan nem, mivel 1997 óta nem volt benne az operatív ügyekben.
Az ügyészség vádjait „légből kapottnak” minősítette, ugyanakkor ismét bocsánatot kért azoktól a kiskereskedőkön, akiknek a pénze benn ragadt a cégben.
Felprédálják a Quaestor-vagyont?
Tarsoly szerint az egész eljárás arra megy ki, hogy a felszámolói kör úgy tudja értékesíteni a cégcsoport vagyonát, hogy abból a károsultaknak egy „kanyi vas” se jusson.
Állítása szerint már többször kérték az ügyészséget, hogy zárolják a Quaestor-csoport vagyonát, ám erre nem voltak hajlandóak, sőt, egyenesen ennek a tiltását kezdeményezték.
Tarsoly szerint csak a cég győri szállodájának nyeresége, vagy a Duna City projekt fedezhette volna a Quaestor teljes tartozását.
A Mészáros Lőrinchez köthető Event Immo Kft.-re tett célozgatásával pedig arra is utalt, kik fenhetik valójában a fogukat a Quaestor-vagyonra.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
