Tömegesen fordítottak hátat a demokrata olvasók a New York Timesnak. Az elnökválasztási kampányban mutatott hozzáállása miatt jelentősen csökkent a lap olvasottsága. A kiadó emiatt levélben ismerte be, hogy írásaik elfogultak voltak, és megígérték, hogy visszatérnek az objektív tájékoztatáshoz.
A New York Times az Egyesült Államok egyik legnagyobb nevű és nívójú lapja, amelyet 1851-ben alapítottak, és mindig is fontos iránymutató volt a hírfogyasztók számára. A lap kiegyensúlyozottságáról volt ismert, egészen az amerikai elnökválasztási kampányig.
Az újság nyíltan Hillary Clinton oldalára állt. Az ugyan nem szokatlan a nagy amerikai sajtóorgánumok esetében, hogy leteszik a garast valamelyik jelölt mellett, miután azonban kiderült Donald Trump győzelme, a Times kiadója levélben ismerte be olvasóinak, hogy írásaik elfogultak voltak, illetve megígérték, hogy visszatérnek az objektív tájékoztatáshoz.
A New York Times-ra sokan, amerikaiak százezrei egy objektív hírforrásként tekintenek, és lapnak nemzetközileg is meghatározó neve, visszhangja van. Ha az újságban valaki véleménycikket ír vagy megjelenik egy kutatás, akkor azt világszerte átveszi a sajtó.
Túltolták?
Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint azért fontos a kiadó levele, amelyben elismerte, hogy manipuláltak és nem tájékoztattak kiegyensúlyozottan a választási kampányban, mert már maguk is érzékelték, hogy túlzásba vitték. Ezt már a demokrata szimpatizánsok is észrevettek, és rohamosan csökkent az olvasottság.
A kampány során a New York Times fehér, középosztálybeli, bunkó, rasszista csőcseléknek bélyegezte Trump szavazótáborát. A republikánus győzelem után azonban igyekeznek szépíteni, de szakértők szerint kérdés, hogy meddig tartják magukat az objektív tájékoztatásról szóló ígéretükhöz.
Az Egyesült Államokban minden komoly országos napilap, országos lefedettségű hírcsatorna valamelyik betagozódott valamelyik politikai párt mögé. Ez különösen az elnökválasztási kampányok során mutatkozik meg, ahol a hírek tálalásából jól lehet látni azt, hogy melyik újság, melyik médium, melyik hírcsatorna, melyik jelöltet támogatja. A New York Times-ról tudva levő volt, hogy mindig is a demokraták mellett volt elkötelezett.
Bealudtak a demokraták?
A lap több cikket is közölt arról, hogy az exit pollok alapján Hillary Clinton fölényesen vezet. Szakértők szerint ez is hozzájárulhatott a demokrata vereséghez, hiszen elképzelhető, hogy a párt szimpatizánsai idő előtt hátradőltek.
Deák Dániel szerint nem megfelelő módszertan alapján készítették el a közvélemény-kutatásokat. Azt a benyomást keltették az amerikai választópolgárokban, mintha Hillary Clinton biztosan nyerne. Ezzel azonban saját érdekeikkel szemben cselekedtek a demokraták, hiszen ezzel azt érték el, hogy a Hillary Clintont támogatók elbízták magukat és nem mentek el szavazni.
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint Az amerikai elnökválasztás azt bizonyítja, hogy a liberális értelmiség és a New York Times csapata is burokban élt eddig. A liberális médiumok és liberális politikusok annyira a saját démonjaik foglyává váltak, hogy teljesen elszakadtak a valóságtól és abszolút ez az ideológiailag vezérelt politikai és beszédmód határozta meg a mindennapjaikat – fogalmazott az M1 Médiaklikk című műsorában.
Finomhangolás jön?
Donald Trump a győzelme utáni beszédében ugyanakkor tőle szokatlan módon nagyon mérsékelt volt. Teljesen új hangnemben szólt az amerikai néphez. Hogy ez a hang mennyire fog tetszeni a Times-nak és a többi liberális médiumnak, az már a jövő zenéje.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
