A teljes népességet tekintve egy ember átlagosan havi 10 ezer forintot rak félre, háztartásonként pedig 10 milliós pénzügyi vagyon felett rendelkezünk.
Csecsemőtől aggastyánig egy magyar havonta átlagosan 10 ezer forintot tett az idén félre, és majdnem ugyanennyit nyert is havonta a meglévő megtakarításain. Egyebek között ez is kiderül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A háztartások ugyanis az idén január és szeptember között összesen 897 milliárd forinttal gyarapították a pénzügyi vagyonukat, ehhez jött még hozzá csaknem ugyanennyi hozam is – számol be a Világgazdaság.
A háztartásoknak így a harmadik negyedév végére már 42 353 milliárd forintnyi pénzügyi vagyonuk volt – ez történelmi csúcs, és háztartásonként több mint 10 millió forintot jelent. Az eloszlás persze nem egyenletes. A vagyon tizede nagyjából 50 ezer privátbanki ügyfél számláján lehet, miközben a különféle megtakarításokkal kapcsolatos felmérések szerint a lakosság döntő része nem vagy alig rendelkezik spórolt pénzzel.
Akinek van, az viszont egyre több készpénzt halmoz fel. A párnacihában rekordösszeget, 3800 milliárd forintot tart a lakosság, ebből 317 milliárdot valutában. A készpénz felhalmozásának kedvez az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége és az alacsony kamatkörnyezet is. Utóbbinak köszönhető az is, hogy a folyószámlabetétek volumene is történelmi csúcson jár, meghaladja a 4075 milliárd forintot – ez háztartásonként átlagolva egymillió forint. A nullához közelítő kamatok miatt egyéb, vagyis valamilyen módon lekötött betétet egyre kevesebben tartanak, már a 3600 milliárd forintot sem éri el az állomány. A magyar háztartásoknak utoljára ilyen kevés lekötése valamikor 2003 őszén volt.
A bankbetét helyét az állampapír vette át első számú kedvencként. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyisége 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben, és lassan megközelíti a 4300 milliárd forintot, ebből csaknem 3900 milliárdot tesznek ki a magyar állampapírok. A részvény típusú befektetések állománya is tovább gyarapodott, már 17 346 milliárd forinton áll, ami szintén történelmi csúcs. Ennek a zöme persze valamilyen cégben lévő üzletrész, tőzsdei részvényekben csupán 515, befektetési alapokban pedig 4015 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők. A külföldi befektetések egyébként egyre kedveltebbek: folyamatosan nő a háztartások külföldi cégekben lévő vagyona.
A hosszú távú és a nyugdíjcélú megtakarítások is kelendőek. Az idén életbiztosításokba 32 milliárd, nyugdíjpénztárakba pedig csaknem 34 milliárd forintnyi nettó megtakarítás áramlott, vagyis ennyivel többet fizetett be a lakosság, mint amennyit kivett. Az életbiztosítási tartalékok volumene 1860 milliárd forint fölött van, a nyugdíjpénztári megtakarításoké lassan eléri az 1500 milliárdot, ebben persze benne van a csaknem 230 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítás is.
Az MNB egyébként azt a magánnyugdíjpénztári megtakarítást is a háztartások vagyonának részeként tartja nyilván, amit már államosítottak, ez 2837 milliárd forintos követelésként vagy jelen a statisztikákban. Ehhez a pénzhez persze nem valószínű, hogy az egykori pénztártagok hozzájutnak majd.
Miközben a háztartások megtakarítása folyamatosan nő, a kötelezettségeik negyedévről negyedévre csökkennek. Szeptember végén a lakosságnank csupán 7810 milliárd forintnyi tartozása volt, ennek zöme – nem egészen 7130 milliárd – valamilyen pénzügyi intézménynél felvett hitel volt. A második legnagyobb tétel – több mint 550 milliárd forint – felhalmozott adótartozás volt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
