A „sötét középkor” gondolata elsőként a nagy itáliai költő, Francesco Petrarca műveiben tűnt fel, és a mester a latin irodalom ókori görög és római műveltség óta megfigyelhető hanyatlásával kapcsolatban használta. A kifejezés később általánosabb jelentést nyert, és a Római Birodalom bukásától nagyjából az ezredfordulóig tartó időszakban (korábban olykor az egész középkorra vonatkoztatták az elnevezést) a kulturális fejlődés területén megfigyelhető megtorpanás leírására használták. A történészek azonban – különösen az utóbbi években – megkérdőjelezik ennek a kifejezésnek az igazságtartalmát. A kora középkor valójában nem volt sötétebb vagy barbárabb a korszak többi századánál, és ugyanúgy számos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai változás jellemezte ezt a kort is. A History.com több érvet is egybegyűjtött ennek igazolására.
Róma bukásával a birodalom egykori területeinek többségén germán törzsek vették át a hatalmat, amelyek az ókori római hagyományokkal szemben saját értékrendszerük érvényesítésére törekedtek. A „sötét középkor” kifejezés azért is terjedhetett el széles körben, mert a korabeli írásos források szerzői Szent Jeromostól kezdve Tours-i Gergelyen át Bede Venerabilisig erősen elfogultak voltak a római korral szemben. Igaz, hogy olyan találmányok, mint a római cement eltűntek, és az írni és olvasni tudók aránya is magasabb volt az ókori Rómában, de nem szabad elfeledni, hogy Petrarca, a kifejezés meghonosítója az ókori görög és római civilizációt az emberi nem csúcsteljesítményének tartotta. Érthető módon, ám – legalábbis részben – igazságtalanul, a „régen minden jobb volt” jegyében utasították el tehát sokan az ezt követő korszakot.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
