Ítélkezés helyett kíváncsiság – a levéltári főigazgató és a miniszterelnök is ezt a hozzáállást ajánlja a nevek megismerése után; szerda délelőtt elkezdtek nyílni az úgynevezett ügynökakták, számos 6-os karton adata már nyilvános, kiderül róluk ez-az.
Az ’56-os forradalom szovjetek általi leverésének 70. évfordulóján egy nagyszabású levéltári sajtótájékoztató keretei között nyitották meg az első úgynevezett ügynökaktákat a meglévő 6-os kartonok közül mintegy 60 ezernek a nyilvánosságra hozatalával.
A Nyitott Akták délelőtti élesedése pillanatától azonnal ömleni kezdtek a nevek.
A tájékoztatón egyébként mind Magyar Péter miniszterelnök, mind Cseh Gergő Bendegúz állambiztonsági levéltári főigazgató figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
Cikkünkben a politikából ismert, elsőként felbukkant személyiségekről teszünk említést.
Lezsák Sándor volt MDF-es, majd fideszes házalelnökről, a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum alapítójáról, illetve beszervezésével, rendszerváltozás előtti állambiztonsági tevékenységével kapcsolatban a levéltárban mágnesszalag maradt fenn.
Szita Károly korszakos kaposvári polgármesterről, aki szintén a polgári oldal kötelékében politizál, szintén került ki „nyom” a Nyitott Aktákra, Krakus Péter néven róla mágnesszalag mellett a 6-os karton is megvan. A nyolcvanas években tevékenykedhetett.
Martonyi Jánost a rendszerváltozás után Orbán Viktor miniszterelnök külügyminiszterként vonta be a politikába első kormányzása idején. Róla, vagyis „Magasdiról” mágnesszalagot őriz az ÁBTL.
Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) politikuslegendája retorikai teljesítményével elévülhetetlen érdemeket szerzett a Horn-kormány 1998-as bukásában a vidék Magyarországán, azonban a rendszerváltozás előtt Szatmári Lajos fedőnéven 6-os karton készült a beszervezéséről, és mágnesszalag is kötődik hozzá. „Ellenforradalmi tevékenysége” vezethetett 1957-es beszervezéséhez. Nincs már az élők sorában.
Csurka István rendszerváltó író, MIÉP-alapító pártelnök, a hazai radikális jobboldal újjászervezője Raszkolnyikov fedőnéven tevékenykedhetett, 6-os kartonja szerint „a népi demokráciához lojális” volt. Nem él már.
Cikkünk frissül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
