"Egészen drámai módon emelkedett két év alatt azok száma, akik nem engednének be az országba Európán kívüli, szegényebb országból érkezőket" – ajvékol a HVG a European Social Survey legfrissebb kutatását látva. A felmérés utolsó adatfelvétele itthon 2015 tavaszán volt, a kontinensfoglalók ostromának kellős közepén, az igazán dübörgő kormányzati kampányon viszont még innen. A címünkben említett első helyezéshez hozzá kell tenni, hogy a felmérésben nem szerepel az összes európai ország, ha keletebbre és délebbre is tapogatóztak volna, nem biztos, hogy ugyanígy a miénk lenne a dicsőség.
A projekt magyarországi vezetői (Messing Vera, Róbert Péter, Ságvári Bence, az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézetének munkatársai) által publikált adatok szerint a helyzet általánosságban nem "romlott" annyit a korábbi évekhez képest. Ha ugyanis csak az a kérdés, hogy a külföldön élő nem magyar nemzetiségűek mekkora részének engedné meg a betelepülést, az emberek 33 százaléka mondja azt, hogy senkit nem engedne be, 48 százalék keveseket, 16 százalék jó néhány, míg 4 százalék sok embert engedne be. Az utolsó felméréshez képest kicsit "romlottak" (értsd: javultak – a szerk.) a számok, viszont a "legrosszabb" (értsd: ebből a szempontból legjobb) év 2006-ban, tehát a Gyurcsány-kormány alatt volt: akkor ugyanis a magyarok 39 százaléka nem engedett volna be senkit.
Ha viszont már az a kérdés, hogy az Európán kívüli szegényebb országokban élők mekkora részének kellene megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni, egészen egészséges önvédelmi reflexeket lehet tapasztalni.
Az elszakított területeken élő magyarokból kicsivel többen fogadnának be jó szívvel bárkit, mint 2012-ben, ám a szívélyesség sehol nincs 2010-hez képest. Most 21 százalék engedné be "sokukat", 2010-ben ugyanez az arány 31 százalék volt. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy ez akkoriban folyamatos beszédtéma volt, a frissen hatalomba lépett Orbán-kormány nem sokat halogatott intézkedése az állampolgárság könnyített visszaadása volt.
Az elérhető összehasonlítás szerint a magyarok kérnek a legkevésbé a cigányokból, a muzulmánokból és zsidókból. A cseheknél a cigány- és muzulmánellenesség hasonló szinten van ugyan, de a zsidóellenesség miatt mégis Magyarország a győztes.
A kutatók kiemelték, hogy míg a régi uniós tagállamokban a migránsok integrációs képességei – mint a képzettség, nyelvismeret – számítanak a befogadás vagy elutasítás mérlegelésekor, addig az új tagállamokban – és különösképp Magyarországon – ezen képességek mellett a faji és vallási hovatartozás is nagyon meghatározó szempont.
A leginkább elutasítóak a szegények, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a 65 év felettiek. Ami viszont meglepőnek tűnik, hogy az adatfelvétel időpontjában a jobbikos szavazók után rögtön a szocialisták következtek bevándorlóellenességben. Utána jött az Együtt, majd a Fidesz. A DK-sok és LMP-sek a legbefogadóbbak.
Ennek az alapigazságnak a felismerésében sem állunk rosszul:
Még több adat és grafikon itt.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
