Egyre súlyosabb probléma Magyarországon a korrupció – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország ma nyilvánosságra hozott 2016-os globális korrupciós barométeréből, amelyet 1501 ember megkérdezésével készítettek. A reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok több mint fele hatástalannak ítéli meg a kormány korrupció elleni intézkedéseit, közel harmaduk szerint
a kormánytisztviselők és a miniszterelnök egyaránt érintettek korrupciós ügyekben.
Martin József Péter, a TI Magyarország vezetője kiemelte: a megkérdezettek többsége, 57 százaléka szerint folyamatosan romlik a korrupciós helyzet, a kormányzati intézkedések elégtelenek. Ugyanakkor a korrupciónál égetőbb problémának tartják az egészségügyet, amely a megkérdezettek 67 százaléka szerint a legsúlyosabb probléma. A bűnözést és a bevándorlást 29 százalék, a korrupciót pedig a romló helyzet ellenére csak 28 százalék tekinti kulcsfontosságúnak.
Magyarországon kétszer annyian, 22 százaléknyian fizetnek kenőpénzt (hálapénzt) az egészségügyben, mint az unióban, ahol ez az arány 10 százalék.
Ha észrevesszük, akkor sem jelentjük
A felmérésből kiderül, hogy az emberek tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben, nagyon kevesen jelentenék a hatóságoknak, és kialakult a bizalmatlanság, az apátia ördögi köre.
Mint Martin József Péter fogalmazott: tanult tehetetlenség alakult ki a társadalomban a korrupcióval szemben. A bejelentési hajlandóság a 2013-ban mért 30-ról 21 százalékra zuhant, miközben az EU-átlag 57 százalék. A többség azért nem jelentené, mert túl nehéz bizonyítani (24 százalék), fél a következményektől (23 százalék), vagy úgysem lenne következmény (20 százalék). A tehetetlenségérzet passzivitást szül, amit jelez, hogy Magyarországon a vizsgált országok közül a legkevesebben, 7 százaléknyian gondolják, hogy a bejelentés a leghatékonyabb eszköz a korrupcióval szemben, miközben az uniós átlag 24 százalék.
„Az adatok arra mutatnak, hogy az emberek úgy érzik, túl sok a korrupció. Ez vezet bizalmatlansághoz a közintézményekkel szemben, ez eredményezi a tétlenséget” – fogalmazott Martin József Péter. Kiemelte: Magyarország nem abban a ligában játszik, mint amelyben földrajzi környezete alapján kellene.
Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Oroszországgal vagyunk egy csoportban.
Az intézményi korrupció kapcsán példaként említette a letelepedési kötvények ügyét és a taópénzeket. Szerinte ezek a rendszerek azért jöttek létre, hogy a közpénzek magánpénzek legyenek.
A kormány ehhez olykor mintha bátorítást nyújtana
– véli Martin József Péter.
MódszertanA TI nemzetközi közvélemény-kutatásában összesen közel 60 ezer embert kérdeztek meg tavaly december és idén május között 42 európai és közép-ázsiai országban, köztük 23 EU-tagállamban. Hazánkban a TNS Hoffmann végezte a kutatást 1501 ember telefonos és személyes megkérdezésével. Ez a felmérés nem azonos a TI korrupciós érzékelési indexével, az ugyanis üzletemberek érzékelésére épít. A 2016. évre vonatkozó korrupciós érzékelési indexet januárban hozzák nyilvánosságra.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
