Nem árulja el a miniszterelnök, hogy milyen közjogi lépéseket tesz a kormány, ha eredményes lesz az október 2-i népszavazás. Civil szervezetek szerint ez alkotmányos aggályokat vet fel. A Hír TV által megkérdezett alkotmányjogász szerint elképzelhető, hogy az alaptörvényt módosítja majd a kormány a referendum után.
Már tudja, de még nem mondja meg a miniszterelnök, hogy mi lesz a kormány következő lépése, ha eredményes lesz az október másodikai népszavazás.
„Nem javasolom, hogy arról nyissunk vitát, hogy mit fogunk csinálni a népszavazás után. Most arról érdemes vitát nyitnunk, hogy létre tudunk-e hozni egy nagy egyetértést, és minden erőt erre szeretnénk összpontosítani. És bár tudom, hogy merre indulhatunk el a népszavazás után, azt hiszem, hogy ezért tartanak az emberek az állásomban, hogy előre gondolkodjak, tehát megvan erre az elgondolásom. De itt és most minden azon múlik, hogy milyen összefogást hozunk lére. Más irányba indulunk el, ha nagyobb az összefogás, és más irányba, ha kisebb” – jelentette ki a miniszterelnök.
Alkotmánysértő a titkolózás?
A Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója szerint a kormány titkolózása sérti az alkotmányosságot. „Egy népszavazás esetében a tájékoztatásnak részének kellene lennie, a népszavazás alkotmányosságának a feltétele az, hogy a szavazópolgárok tudják azt, hogy miről szavaznak és mi az, amire felhatalmaznák az Országgyűlést. Az önmagában is aggályos, hogy két héttel a népszavazás előtt is ezt találgatjuk” – mondta Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója.
„Mivel a menekültügyi döntéshozatalban nem az Országgyűlésnek, hanem a kormánynak van szerepe, ezért érthetetlen, hogy a kormány miért kezdeményezett népszavazást” – hangzik el az Eötvös Károly Intézet filmjében. Az intézet szerint jogilag sincs értelme a népszavazásnak, mivel uniós döntéseket nem befolyásolhat a népszavazás. „A kérdés azt sugallja, hogy ezzel a magyar választópolgárok egy jogi kérdést fognak eldönteni. Valójában nincs olyan jogi kérdés, ami így eldőlhetne, mert ahogy mondtam, a kormány az, amely képviseli az unióban a magyar álláspontot” – jegyezte meg Majtényi László, az Ekint elnöke.
Az alaptörvénybe építhetik
„180 napon belül végre kell hajtani a népszavazás döntését, lényegében törvényt kell alkotnia az Országgyűlésnek, és azt a törvényt semmilyen módon nem lehet megváltoztatni” – ezt már Cservák Csaba alkotmányjogász mondja. A Hír TV által megkérdezett szakember szerint ugyanakkor nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az unió szándékára nincs hatással a magyar népszavazás. „Nem az Európai Unió döntését lehet megakadályozni a népszavazással, hanem a magyar Országgyűlés unióval kapcsolatos döntését. Ez az egésznek a logikája. Az Európai Unió alapítószerződése szerint bizonyos döntésekben az Európai Unió szervei járnak el, bizonyos esetekben meg osztott hatáskör érvényesül. A tagállam és az uniós szervei párhuzamosan jogosultak rendelkezni” – hívta fel a figyelmet Cservák Csaba.
Bár az alaptörvényről nem lehet népszavazást tartani, az alkotmányjogász szerint nem kizárt, hogy a népszavazás eredményét az alaptörvénybe építsék.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
