A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a cseh Mladá Fronta Dnes és a szlovák Sme című napilap is kommentárban foglalkozott pénteken Magyarország, illetve a visegrádi csoport (V4) politikájával.
A német konzervatív FAZ Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország uniós tagságának megvonását szorgalmazó kijelentéséről írt az Európai Unió pozsonyi csúcstalálkozójának napján.
Az Alig igazolható című kommentárban a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: Magyarországon sok minden érdemel bírálatot, de „a kormány nem bűnös” abban az értelemben, ahogyan a luxemburgi külügyminiszter gondolja.
Kifejtette: Orbán Viktor ugyan „sokaknak az idegeire megy”, de az európai szerződések „valódi megsértését” nem lehet rábizonyítani, s „egyáltalán nem kevesen vannak az Európai Unióban olyanok, akiknek a magyar miniszterelnök a szívéből szól”.
A FAZ szerzője a többi között hozzátette, hogy a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) a migráció ügyében elfoglalt közös álláspontjuk révén „komolyan veendő csoporttá nőttek össze”, és Orbán Viktor a héten Bojko Boriszov bolgár kormányfővel is „egységet demonstrált”.
Az EU tagállamainak nagyon eltérőek az érdekeik, és a pénteki pozsonyi csúcstalálkozó előtti hangulat is egyértelműen azt jelzi, hogy mást mint formális megállapodásokat a tanácskozástól várni nem lehet – állapította meg kommentárjában a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap.
Magyarország és Lengyelország „kulturális ellenforradalmat” szorgalmaz, míg Luxemburg Magyarország kizárását követeli az EU-ból – jegyzi meg egyebek közt Lubos Palata, a szerző.
„Mint egy távoli ufó úgy lebeg mindenek felett a cseh és a magyar miniszterelnök, Bohuslav Sobotka és Orbán Viktor javaslata a közös európai hadseregről. Bár a javaslatot kevesen ellenzik, de még kisebb azon államok száma, amelyek készek belátható időn belül ezt megvalósítani” – írja Palata. Megjegyzi, hogy sok európai politikus jelenleg a saját túléléséért is küzd.
„Magyarországon és Lengyelországban olyan helyzet kezd kialakulni, amely ezekben az országokban a demokrácia fennmaradását veszélyezteti. Annak elfogadása pedig, hogy Orbán Viktor kormányfő, akit a politikai vég egyáltalán nem veszélyeztet, átvenné az EU-ban a kezdeményezések irányítását, a többiek számára rémálom” – állítja a cseh napilap szerzője.
A magyar és a lengyel politikusok, de részben a cseh és a szlovák politikusok is, az Európai Unió bírálatával, annak követelésével, hogy Brüsszel a döntéshozói jogköröket adja vissza a nemzetállamoknak, inkább saját hatalmi céljaikat, semmint a polgárok valódi érdekeit képviselik – állapította meg a Sme című szlovák liberális napilap.
Daniel Milo politikai elemző Mit akarnak a közép-európaiak? című írásában rámutat: nagyon szembeötlő Magyarország és Lengyelország, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski fellépése Brüsszel ellen. A Budapest-Varsó tengely Brüsszel és a nemzetközi tőke bírálata mellett azon alapul, hogy (országaikban) a hatalom egy párt kezében összpontosul és az állami intézmények, beleérve a közmédiát is, a kormánypárthoz hű személyek vezetése alatt működnek. Hasonló megnyilvánulásokat látni Csehországban és Szlovákiában is, de ezek még nagyon messze vannak a magyar-lengyel szinttől.
Bár a magyar és a lengyel politikusok nyilatkozatai alapján úgy tűnhet, hogy azok az ottani közvélemény nézetét tükrözik, a valóság azonban más. „Ennek az ellenkezője az igaz” – szögezi le a szerző, s illusztrációként különböző felmérések eredményeit sorakoztatja fel.
Daniel Milo szerint Közép-Európában magas a semlegesség támogatása, aminek történelmi gyökerei is vannak, hiszen a térség önmeghatározása mindig is a Kelet és a Nyugat között mozgott.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
