Interjút készített az osztrák Der Standard napilap Vona Gáborral, a Jobbik elnökével. A politikus Facebook-oldalán tette közzé a teljes interjú fordítását, melyet az alábbiakban olvashatnak el. A beszélgetés során szó esett többek között az EU jövőjéről, a bevándorlásról, a népszavazásról és az amerikai elnökválasztásról is.
– Miként képzeli el az Európai Uniót tíz év múlva?
– A jelenlegi állás alapján bárhogyan alakulhat. Lehet, hogy egy unió helyett több unió jönne létre. Ha mondjuk, a kelet-közép-európai országok 10-20 év távlatában létrehoznák a Kelet-Közép-Európai Uniót, akkor nem tartanám ezt egy rossz koncepciónak.
– A Jobbik éveken keresztül a kilépés mellett érvelt, majd a Brexit után bejelentette, hogy mégiscsak jobb az EU berkeiben maradni. Miért ez a pálfordulás?
– Ez független a Brexittől. Az Európai Unió minden válsága ellenére most változásokon megy keresztül. Szerintem nem lenne szerencsés, ha akkor hagynánk el ezt a közösséget, amikor van esély arra, hogy olyan irányba menjen, amit mi is elfogadhatónak és támogathatónak tartunk.
– Támogatna egy népszavazást az EU-kilépésről?
– Támogatnék, mert tizenkét éve vagyunk az Unió tagja. Amire akkor igent mondtak a magyarok, alapvetően változott meg. A magyar társadalom naiv és idealista volt az EU-val kapcsolatban.
– Másik nagy kihívása az EU-nak a menekültválság. Hogy tekint az elmúlt másfél év eseményeire?
– A menekültválságnak megvannak az okai, de van egy szempont, amit Európa és Németország képmutató módon nem nagyon taglal. Miszerint Nyugat-Európa és Németország a gazdaságát bevándorlókra építi. Szüksége van az olcsó munkaerőre ahhoz, hogy a világban a versenyképességét megtartsa. Mintha az egész egy szervezett munkaerőszerzési kísérlet lenne, csak ez a kísérlet nagyon balul sült el.
– A Jobbik közismerten keresztény pártként definiálja magát. Ferenc pápa Krakkóban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón azt mondta: „Készen kell állni a háborúk és az éhség elől menekülők befogadására.”
– Római katolikus vagyok, a Pápa véleménye általában egy iránymutatás, de ebben az álláspontjában nem tudok egyetérteni a Pápával. Ferenc pápa szociális érzékenysége, emberközelisége nagyon pozitív, de politikai értelemben az európai kérdéseket nem látja jól. Vagy a tanácsadói rosszak, vagy ő nem érti Európát. Ez nem csak egy humanitárius kérdés csupán.
– A magyar kormányfő az érem másik oldala. Hogy látja Orbán Viktor menekültpolitikáját?
– Orbán Viktor másfél évvel ezelőtt a menekültpolitikába menekült. Tavaly tavasszal időközi választások sorát veszítette el a Fidesz, a népszerűségi mutatói erősen romlani kezdtek. Akkor jött a menekültválság, amibe belekapaszkodva mentette meg a kormány a belpolitikai stabilitását. Egyetlen egy dolog tartja a Fidesz népszerűségét, hogy az emberek félnek a migrációtól.
– Október 2-án kvótareferendumot tartanak. Támogatja menekültek Magyarországra telepítését?
– Nem támogatom és nemmel fogok szavazni ezen a népszavazáson.
– Miért jelentene problémát pár ezer menekült felvétele?
– Ez másról szól. Mi a biztosíték arra, hogy ha már felvettünk ötezer embert, akkor miért ne lehetne tíz? Ha tizenöt, miért ne lehetne húsz? A valódi kérdés tehát az, hogy kinyissuk-e az ajtót, vagy sem? Résnyire nem lehet kinyitni. Ha megtesszük, az ajtó idővel teljesen kinyílik.
– Akkor szimplán csak számtani kérdésről van szó?
– Ez pont, hogy nem számtani kérdés. Ez egy folyamat első lépése. A magyar társadalom nem tudna integrálni több tíz-, akár százezer embert egy egészen más kultúrkörből. Nekünk inkább azzal kellene foglalkoznunk, hogy hogyan tudjuk a magyarországi cigányságot a mély szegénységből fölemelni és egy polgári életminőségre nevelni.
– Ön egy törökországi tartózkodása kapcsán azt mondta, hogy az „Iszlám az emberiség utolsó reménye”.
– Törökországban szimpatikus volt, hogy az ország a vallási és kulturális gyökereit milyen fontosnak tartja. Ez Európából kiveszett. Örülnék neki, ha a magyar keresztény egyházak a vallásból fakadó emberi, kulturális, szociális értékeket sokkal jobban meg tudnák jelenteni a társadalomban, mint ahogy az iszlám odahaza teszi.
– Mit jelent Önnek az iszlám?
– Az iszlám egy olyan vallás, amely őrzi a pozícióit a globalizmussal, a mindent eluraló liberalizmussal szemben. Számomra az iszlámot Rumi költészete vagy Gül Baba élete jeleníti meg, mintsem néhány öngyilkos merénylő. Fontos, hogy az iszlám és a keresztény kultúra békében éljen egymás mellett, de ez a tapasztalatok szerint nem megy együtt.
– Nincsen békés együttélés a két vallás között?
– Porcelántörékenységű egy ilyen együttélés. Ezért óvnám Európát attól, hogy ezt túlzásba vigyük.
– Kiemelt jelentőséget kap Oroszország a Jobbik külpolitikai programjában.
– A külpolitikai koncepciónk arra épül, hogy Magyarország egy történelmi háromszög közepén található, aminek a három csúcsa Németország, Oroszország és Törökország. Mind a hárommal élhető, a szuverenitásunkat megőrző, békés viszonyt kell kialakítani. Ehhez a háromszöghöz jön még hozzá az USA is, amivel szintén a lehető legjobb kapcsolatokra kell törekedni. Magyarországnak egyensúlyoznia kell.
– Hogy tekint Vlagyimir Putyinra?
Vlagyimir Putyin nem véletlenül Oroszország elnöke. Országát visszahelyezte a nemzetközi politika színpadára, egy tekintélyt vesztett államból újra egy tekintélyes nagyhatalmat kovácsolt. Minden lépésével nem értek egyet, de ha az orosz emberek újra és újra megválasztják Putyint, annak biztosan megvan az oka. Szerintem ő Oroszországnak és az orosz népnek jó vezetője.
– Egyes információk szerint a Jobbik, hasonlóan a francia Front National-hoz, is kapott orosz pénzeket.
– Semmilyen külföldi országtól soha nem kaptunk anyagi támogatást, és nem is akarunk kapni. Egy ilyen függelmi viszony nagy teher lenne.
– Iráni finanszírozásról is szóltak már hírek.
– Nevetséges. Az utóbbi időben egyre többször beszélek az Európai Unióról és az USA-ról is. Úgyhogy várom, hogy már mikor vetődik fel, hogy az amerikaiak pénzelnek.
– Az utóbbi években több a Jobbik által vezetett település került testvérvárosi kapcsolatba iráni településekkel.
– Nem szabad Iránt az elmúlt pár év politikája miatt megítélni. Egy ősi kultúráról beszélünk a perzsa esetében, egy erős, stabil országról. Nagyon örülök, hogy egy nemzetközi konszolidáció zajlik, illetve, hogy az USA és Irán között egy megbékélési folyamat indult el.
– Orbán Viktor nyíltan kiállt Donald Trump elnökjelöltsége mellett. Kit látna szívesebben a Fehér Házban: Clintont vagy Trumpot?
Passzolom ezt a kérdést. Amikor az elefántok vívnak egymással, nem biztos, hogy a hangyáknak érdemes ebbe beleszólni a játékba. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor felelőtlenséget követett el, amikor állást foglalt. Ha Clinton győzne, stábja emlékezni fog rá, hogy Orbán Viktor a világon az első kormányfőként beállt az ellenfele mögé. Nem biztos, hogy Magyarországnak ezzel olyan jót tett.
– Magánemberként elmondja véleményét?
– Majd az emlékirataimban.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
