Az elmúlt 150 év meteorológiai adatbázisai félrevezető adatokkal szolgáltak a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A modellek pontosabbak.
Egy új NASA tanulmány szerint eddig pontatlanul számolták ki a felmelegedés mértékét a meteorológusok.
A torzító tényezők az 1860-as évek óta akár a felmelegedés 19 százalékát is elrejthették – állítják.
Hőmérsékleti adatokat nagyjából 150 éve jegyeznek fel, de a metodika sokat változott azóta, a régebbi, hiányos adatsorok torzító hatását pedig alulértékelték – olvasható a NASA publikációjában.
Az egyik kritikus pont az északi sarkvidék, mely gyorsabban melegszik, mint a Föld többi területe.
Ez a régió viszont nehéz megközelíthetősége miatt sokáig alul volt reprezentálva a globális felmérésekben.
Az olyan felmérések, melyekben kevesebb északi sarki hőmérséklet szerepel, kisebb melegedési ütemet mutatnak.
Mivel utólag már nem lehet a régi mérések körét bővíteni, a NASA szakemberei becslésekkel egészítették ki azokat.
Az új amerikai tanulmány más problémára is felhívja a figyelmet. A régi idők feljegyzéseiben keverednek a víz- és levegő hőmérsékletek.
A mai modellek csak levegőhőmérséklettel számolnak, de korábban a sarkvidéki szigeteken mindkét félét mérték. Mivel a víz lassabban melegszik, mint a levegő, ez is csalóka képet fest a folyamatokról.
A kutatást vezető Mark Richardson szerint apró eltérésekről van szó, melyek összesítve már nagy eltéréseket eredményeznek.
Így lehetséges, hogy a pusztán meteorológiai alapú előrejelzések 90 százaléka alacsonyabb melegedést mutat és prognosztizál, mint a számítógépes klímamodellek.
A NASA szerint az a meglepő helyzet állt elő, hogy a valóság közelebb áll az elmélethez, mint a gyakorlati megfigyelésekhez.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
