150 hadísz Imám Husszeintől
1 – Hogyan lehet egy dolgot, amelynek a létezése tőled függ, elfogadni létezésed bizonyítékaként? Létezik bármi nyilvánvalóbb számodra, mint a tenmagad felfedése? El vagy rejtve, hogy téged megtalálni vezetőre van szükség? Bizonyára nem. Távol vagy, hogy a fellelésedre szükség legyen a lábnyomodra? Bizonyára nem! Vak lehet a szemed, ha nem látja azt, hogy figyeled és oltalmazod “önmagad”. (Arafa imádság Biharol Anwar, 98. kötet, 226. oldal)
2 – Annak, aki Téged birtokol, mindene megvan, és a legszegényebb a világon az, aki megfosztotta magát Tőled. Vesztes az, aki bármi egyebet, vagy bárki mást választ, ami nem Te vagy, és beéri azzal. (Biharol Anwar, 98. kötet, 228. oldal)
3 – Soha nem lesznek megmenthetők azok az emberek, akik a teremtmény hozzájárulását a Teremtő elégedetlensége árán nyerik el. (Maqtal Khwarizmi, 1. kötet, 239. oldal)
4 – Senki sem fogja biztonságban érezni magát a Feltámadás Napján, csupán azok, akik istenfélők ebben a világban. (Biharul Anwar, 44. kötet, 192. oldal)
5 – A Mindenható Isten mondotta: “A hívő férfiak és a hívő nők, egymás oltalmazói, elrendelik a jót, és megtiltják a rosszat.” A jó elrendeléséhez, és a bűn tiltásához, lévén azok a férfiak és a nők kötelességei az Isten elsődleges fontosságot rendel, mert tudja, hogy ha azok teljesülnek, akkor az egyéb feladatok akár könnyűek, akár nehezek meg lesznek valósítva. Ez azért van, mert “a jó elrendelése és a rossz tiltása” Iszlámra hívás, és az visszaszerzi az elnyomottak jogait, és szembeszegül a zsarnokokkal. ( Tohaf-al Uqoul, 237. oldal)
6 – Ó, emberek, mondotta az Isten Küldötte: Bárki, aki lát egy kíméletlen zsarnokot, aki törvényesíti az Isten tiltásait, megszegi az isteni törvényeket, szembeszegül a Próféta hagyományával, elnyomja az istenhívőket, és szóban vagy tettekben nem enged az Istennel való szembehelyezkedéséből, azt a zsarnokot Allah biztosan oda fogja helyezni, ahova érdemei szerint való (azaz a Pokolba). (Maqtal Khawarazmi, 1. kötet, 234.oldal)
7 – Az emberek a világnak a rabjai, és amíg kellemes és kényelmes életet élnek, hűek a vallási elvekhez. Azonban nehéz időkben, megpróbáltatások idején az igazán vallásos emberek ritkák. (Biharol Anwar, 78. kötet, 117. oldal)
8 – Aki a célra bűnös módon tör, ironikusan el fog határolódni ettől a céltól, és közelíteni fog afelé, amitől félt. (Biharol Anwar, 78. kötet, 120. oldal)
9 – Nem látod, hogy azt, ami helyes nem juttatták el ide, és a rossz nincs megtiltva. Vágyakozzanak hát a hívők meghalni, és igazlelkűen megfelelni Istenüknek. (Biharul Anwar, 78. kötet, 117. oldal)
10 – Számomra a halál nem más, mint boldogság, és zsarnokok (kényurak) alatt az élet maga a Pokol. (Tuhaf-al Uqul, 245. oldal)
11 – A nehézségeitek rosszabbak másokénál, mert – a jogosultságot és az érdemet figyelembe véve – megfosztottak titeket a tudós rangotoktól, és azért vannak ezek (a nehézségek), mert csak a tudósok, akik igazán hisznek Istenben, és tudják, hogy mi az, amit Isten engedélyezett és mi az, amit megtiltott igazgathatják a szövetség (társaság) ügyeit, és közvetíthetik a (vallási) szabályokat. Titeket azonban megfosztottak ettől a tisztségtől, és rangtól, mivel vonakodtok az igazságtól (annak támogatásától). Ti megváltoztattátok a Próféta hagyományait, az egyértelmű és kinyilvánított bizonyítékok ellenére. Ha ellenálltatok volna, és az Istenért eltűrtétek volna (a zsarnokok) kínzását és haragját, akkor az isteni ügyek a ti kezetekben maradtak volna, és ti volnátok azok, akikre hivatkozhatnánk. Azonban ti uralkodóvá tettetek zsarnokokat magatok fölé, és a kezükbe helyeztétek az isteni ügyeket, és ők közben szégyentelenül élénken élték tiltott, és hírhedten kicsapongó (szabados) életüket. A haláltól való rettegésetek (félelmetek) és a világi dolgokhoz való ragaszkodásotok felbátorította a zsarnokokat arra, hogy fölétek kerekedjenek. (Tohaf-al Uqoul, 238. oldal)
12 – Ó, Istenem! Bizonyára tudod, hogy bármit is tettünk, nem versengtünk világi tisztségekért, és értéktelen világi testi vonzalomért sem. Azonban jelét kell adnunk a vallásos útnak, és el kell hárítanunk a romlást a földetekről, azért hogy az elnyomottak biztonságban érezzék magukat, és a hagyományok és a szabályok szerint cselekedjenek. (Tohaf-al Uqoul, 239. oldal)
13 – Soha nem lázadtam hiába, akár mint rebellis, akár mint kényúr, de felkeltem, hogy javulást érjek el nagyapám, Muhammad (Isten dicsérete és béke legyen vele) nemzete számára. Szándékom, elrendelni a jót, és tiltani a rosszat, valamint nagyapám, és apám Ali Ibn Abi Talib hagyományai szerint cselekedni. (Biharol Anwar, Vol. 44. kötet, 329. oldal)
14 – Ha a világ értékesnek számít, akkor Isten jutalmainak hajléka biztosan magasztosabb és méltóbb. Ha a testek halálra volnának teremtve, akkor Isten útján kard által megöletni kétségtelenül nagy tiszteletet érdemlő halál. Ha minden egyes teremtmény napi betevő falatjáról a Teremtő gondoskodik, akkor az ember számára bizonyos, hogy nem tisztességes túl mohón sokat elhappolni és elfogyasztani. A felhalmozott vagyont egy nap hátra kell hagyni. Akkor a szabad ember miért olyan zsugori azon a valamin, amitől úgyis el kell válnia. (Biharol Anwar, 44. kötet, 374. oldal)
15 – Ha nem hisztek semmilyen vallásban, és nem félitek a Feltámadás Napját, legalább ezen a világon legyetek szabadok. (Biharul Anwar, Vol. 45. kötet, 51. oldal)
16 – Azok, akik a szerzés reményében imádják az Istent, nem igazi imádók, hanem kalmárok. Azok, akik a büntetéstől való félelmükben imádják az Istent, ők (rab) szolgák. És azok, akik a Teremtőjük iránti hálából imádják az Istent, ők szabad emberek, és az imádatuk igazi. (Biharol Anwar, 78. kötet, 117. oldal)
17 – Lelkesítsen, hogy az embereknek szükségük van rád, mert Isten áldásainak egyike az számodra. Tehát ne riaszd el a rászorulókat, amikor hozzád fordulnak, mivel akkor Isten áldása másfelé fog fordulni. (Biharol Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
18 – Ó, emberek okuljatok a tanácsból, amit Isten az igaz hívőinek adott, szemrehányást téve többek közt a zsidó tudósoknak ezekkel a szavakkal: “Miért nem tiltják meg a zsidó tudósok az embereknek a káromló szavak kimondását?” Továbbá (a Mindenható) azt is mondta: “azok, akik ateistává váltak Izrael leszármazottai közül meg vannak átkozva”, a Mindenható még hozzátette: “biztosan rossz volt, amit tettek.” Az Isten természetesen bírálta őket azért, mert szemet hunytak, azok felett a romlottságok és bűnök felett, amiket a maguk idejében a zsarnokok tettek kapzsiságból vagy félelemből. A Mindenható Isten ezt mondja:” Ne az emberektől, inkább tőlem féljetek! ” A Mindenható ezt is mondja: “A hívő férfiak és a hívő nők, őrzői egymásnak, megparancsolják a jót és megtiltják a rosszat. “(Tohaf-al Uqoul, 237. oldal)
19 – Ha valaki az Isten iránti engedetlenséggel törekszik az emberek megelégedettségére, akkor az Isten alárendeli őt az embereknek. (Biharul Anwar, 78. kötet, 126. oldal)
20 – Mellőzd annak az embernek az elnyomását, akinek nincs támogatója ellened más, mint a Mindenható Isten. (Biharul Anwar, 78. kötet, 118. oldal)
21 – Aki rámutat a hibáidra, mintha tükröt tartana eléd, ő az igaz barátod, és aki hízelgéssel elfedi a hibáid, ő az ellenséged. (Biharul Anwar, 78. kötet, 128. oldal)
22 – A bölcsesség kizárólag az igazság követésével lesz teljes. (Biharul Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
23 – Erkölcstelen emberekkel való társulás gyanússá tesz. (Biharul Anwar, 78. kötet, 122. oldal)
24 – Az Istenfélelemből fakadó sírás megváltás a Pokol tüzétől. (Mustadrak Wasail, 11. kötet, 245. oldal)
25 – Eljött egy férfi Imám Husszeinhez (a vértanúk vezéréhez), és azt mondta: Bűnös ember vagyok, és képtelen vagyok elkerülni a bűnelkövetést, kérlek, adj nekem tanácsot. Az Imám (béke legyen vele) azt mondta: Ha ezt az öt dolgot meg tudod csinálni, akkor kövess el annyi bűnt, amennyi csak tetszik. A legelső: Ne fogyaszt el azt a táplálékot, amivel Isten eltart, és kövess el annyi bűnt, amennyi csak tetszik. Második: Lépj ki Isten birodalmából, és kövess el annyi bűnt, amennyi csak tetszik. Harmadik: Leld fel azt a helyet, ahol Isten már nem tud megfigyelni téged, és kövess el annyi bűnt, amennyi csak tetszik. Negyedik: Ha a halál angyala eljön hozzád, hogy elvigye a lelked, taszítsd el magadtól, és kövess el annyi bűnt, amennyi csak tetszik. Ötödik: Ha a Pokol Angyala azon van, hogy a pokoli tűzbe vessen, állítsd meg őt, és kövess el annyi bűnt, amennyi csak tetszik. (Biharol Anwar, 78. kötet, 126. oldal)
26 – Kerüld el olyasminek az elkövetését, ami bocsánatkérésre kötelezne. Az Igazhívők soha nem tesznek olyasmit, amiért bocsánatot kell kérniük. A hamis hívők, éppen ellenkezőleg, minduntalan elkövetik a rosszat, és utána sajnálkoznak. (Tohaf-al Uqoul, 248. oldal)
27 – A kellemetlenkedés, (undokoskodás) ostobaság. (Biharul Anwar, 78. kötet, 122. oldal)
28 – Ne engedj bejönni senkit, amíg, nem üdvözöl, (vagyis amíg nem mondja, hogy „békesség neked”). (Biharul Anwar, 78. kötet, 117. oldal)
29 – A tudatlanság jele többek között az oktalan emberekkel való vitatkozás. (Biharul Anwar, 78. kötet, 119. oldal)
30 – A tanult emberre jellemző többek között az, hogy kritikusan áll hozzá a saját szavaihoz, és tájékozódik a különböző szempontokról. (Biharul Anwar, 78. kötet, 119. oldal)
31 – Megkérdezték Imám Husszeintől (béke legyen vele): Ó, próféta sarja miként telik az életed? Az Imám így válaszolt: Oly módon folyik az éltem, hogy felettem az Isten, előttem a pokol tüze, a halál les rám, és nincs menekvés az Ítélet Napjától, túszul ejtettek a saját cselekedeteim, a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy nekem tetszik, nem tudom elhárítani azt, amit gyűlölök, az ügyek valaki másnak a kezében vannak. Ő kínoz, ha akar, és megbocsát, ha akar. Tehát van-e bárki szerencsétlenebb, mint én? (Biharol Anwar, 78. kötet, 116. oldal)
32 – A nagylelkűség nemessé teszi az embert, a fukarság viszont gonosszá és galáddá. (Biharul Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
33 – Kivált nagylelkű ember az, aki segítséget nyújt azoknak, akik nem számítanak a segítségére. (Biharul Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
34 – Ha valaki rendezi egy hívő problémáját, azt az Isten megszabadítja a nehézségeitől ezen a világon és a túlvilágon. (Biharul Anwar, 78. kötet, 122. oldal)
35 – Ha azt hallottad valakiről, hogy lejáratja az emberek méltóságát és becsületét, akkor ne próbálj ismeretséget kötni vele. (Balagatol Hussain (béke legyen vele) P. 284. oldal)
36 – Vallásos, bátor, és nemes embereken kívül soha ne tarts igényt másokra. (Biharul Anwar, 78. kötet, 118. oldal)
37 – Hetven jutalom jár a „Salam”-ért, az (iszlám üdvözlésért); hatvankilenc az üdvözlés kezdeményezőjének, és egy annak, aki viszonozza. (Biharul Anwar, 78. kötet, 120. oldal)
38 – Cselekedj úgy, mint az olyan egyén, aki gondol arra, hogy a bűnért büntetés, és a jó cselekedetekért jutalom jár. (Biharul Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
39 – Ha történetesen nem létezne szegénység, betegség és halál, az ember semmi előtt sem hajolna meg. (Nuzhat al-Nadher wa Tanbeeh al-Khatir, 80. oldal)
40 – Megérdemled a Paradicsomot, ne add el magad kevesebbért. Bárki, aki megelégszik a világi örömökkel, az már az alantas és hitvány dolgokkal is beéri. (Balagatol Hussain (béke legyen vele), 308. oldal)
41 – Ha hálás köszönettel vagy Isten iránt valahányszor kegyelmében részesít, akkor Isten jutalmul még egyszer megkönyörül rajtad. (Nuzhat al-Nadher wa Tanbeeh al-Khatir, 80. oldal)
42 – Soha ne bízz meg senkiben, csak azokban, akik félik az Istent. (Balagatol Hussain (béke legyen vele), 292. oldal)
43 – Megkérdezték az Imámtól (béke legyen vele): Mitől nemes és kiváló valaki személyisége? Ez volt a válasza: “Attól, hogy féken tartod a nyelved, és jócselekedeteket hajtasz végre. (Balagatol Hussain (béke legyen vele), 332. oldal)
44 – Ó, emberek versengjetek jó cselekedetekkel, és ne késlekedjetek megragadni a jó lehetőségeket. Jó cselekedetek késleltetése csökkenti azok értékét. Az győzelem kivívása elnyeri a többiek tiszteletét és dicséretét, és nem engedi, hogy lustasággal vádoljanak. Ha valaki szívességet nyújt, azonban elmarad érte a köszönet a másiktól, akkor abban biztos lehetsz, hogy helyette Isten fogja megjutalmazni, és Isten jutalma bizonyosan nagyobb és bőségesebb lesz. (Biharol Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
45 – Légy tisztában azzal, hogy Isteni kegy az, ha az embereknek szükségük van rád, tehát ne hagyd figyelmen kívül a rászorulókat, mivel a kegyet gond válthatja fel. Tudd meg, hogy a jó cselekedetek elhozzák neked az emberek tiszteletét és dicséretét, és az Isten jutalmát. Ha emberi lényként tudnád megszemélyesíteni, és megjeleníteni a jótetteket, akkor kedvesnek és kellemes kinézetűnek látnád őt, kinek a látványa mindenkit lenyűgöz. És a gonosz cselekedetről alkotott képet csúnyának és undorítónak látnád, a szív számára utálatosnak, és az emberek lehunyják a szemüket, mert látni se bírják. (Biharol Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
46 – A legirgalmasabb egyén az, aki megbocsát, amikor bosszút tudna állni. (Biharul Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
47 – A legjobb rokon az, aki eljön segíteni neked, amikor már elhatárolódtatok egymástól. (Biharul Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
48 – Aki egy Istenhívőt megment a gondjaitól annak az Isten elrendezi a problémáit ezen a világon és a túlvilágon. (Biharul Anwar, 78. kötet, 122. oldal)
49 – A megértés az ember díszére válik, az ígéretek megtartása a nemesség jele, és kellem kötődni másokhoz. (Biharul Anwar, 78. kötet, 122. oldal)
50 – A önteltség az önzés jele, az elhamarkodottság az ostobaságé, az ostobaság a gyengeségé, a túlzás pedig romboló hatású. (Biharul Anwar, 78. kötet, 122. oldal)
51 – A háborúra gondolni hátborzongató, és rendkívül kellemetlen szájízű dolog. Az igazi harcos teljes fegyverzetben, és az ellenségtől meg nem rémülve indul a csatatérre. Aki nem jókor kezdi el a harcot, vagy akkor, amikor nincs elegendő felszerelése és nincs felkészülve, vagy nem készített haditervet, nem lesz hasznára népének, és fölöslegesen fog meghalni. (Biharol Anwar, 32. kötet, 405. oldal)
52 – Azt tanácsolom, maradj jámbor és szűzies, óva intelek a Feltámadás napjától és a haláltól, és annak (fenyegető) zászlóit felvonom előtted: Szörnyű ijesztő kinézetűnek képzeld el a halált, annak nem-kívánatos érkezése, és keserűsége marcangolja lelkedet, és gátat emel közéd és a tetteid közé. Mégis te jobban törődsz a szervezeteddel, (mint a lelkeddel). Látom, ahogy a halál sorscsapása hirtelen elragad a Föld felszínéről, magával ránt annak mélyébe, leránt a földi magaslatról a mélybe, a földi örömökből és meghittségből a sír borzalmába, a földi jólétből és fényből a sír sötétjébe, koromfeketeségébe, és a határtalanul tágas földről a testet szorító sírba. Abban a börtönben tart, ahová a legközelebbi rokonodnak sincs megengedve, hogy meglátogasson, egy olyan helyre visz, ahol a betegek nem fogadhatnak látogatót, és ahol nincs válasz semmilyen kiáltásra vagy sikolyra. Mentsen meg minket a Mindenható Isten ennek a napnak a nehézségeitől és problémáitól, és szabadítson meg minket és titeket annak a napnak a fenyítésétől, és tegyen minket érdemessé az Ő hatalmas jutalmára. (Biharol Anwar, 78. kötet, 120. oldal)
53 – Azt tanácsolom, őrizd meg az Isten iránti áhítatot. Bizonyára annak, aki jámbor marad, Isten azt biztosítja inkább, amit az illető szeret, és nem azt, amit utál, és váratlan módon gondoskodik az ellátásáról. (Biharol Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
54 – Óvakodj attól, hogy ne kerülj azok közé, akik olyan emberektől tartanak, akik a bűneik miatt talán büntetés elé néznek, mégis úgy érzik, mentesek a bűnöktől. A magasztos Isten biztosan nem téveszthető meg, és jutalmat csupán engedelmesség által lehet elérni nála, ha Isten is úgy akarja. (Biharol Anwar, 78. kötet, 121. oldal)
55 – Ó, Ádám fia! Tűnődj el egy picit, és tedd fel magadnak a kérdést: Hová lettek a világ királyai, császárai? Hol vannak azok, akik újnak építették azt, ami ma rom, akik ásták az árkokat és a kutakat, akik ültették a fákat, és alapították a lakható városokat? Hol vannak azok, akik vagyont gyűjtöttek? Búcsút kellett mondaniuk a gazdagságuknak, tulajdonuknak, és vonakodva másokra kellett hagyniuk azt. Nekünk is ugyanez lesz a sorsunk. (Irshad Al-Quloob, 1. kötet, 29. oldal)
56 – Ó Ádám fia! Képzeld el a halálos ágyad, a sírod, képzeld el az Ítélet Napját, amikor minden testrészed tanúskodni fog ellened, a napot, amikor remegni fog a térd, a szívek összeszorulnak a mellkasban, a napot, amelyen nyilvánosságra kerülnek a titkok, az emberekről lehull az álarc, némelyek győztesen és diadalmasan fognak előjönni, és némelyek kegyvesztettek lesznek, és az az emberek tettei az isteni igazságszolgáltatás mérlegére kerülnek. (Irshad al-Quloob, 1. kötet, 29. oldal)
57 – Ó, Ádám fia! Ne feledjétek, apáitok és gyerekeitek halálát, azt ahol voltak, és azt ahová távoztak. Tudom előre, hogy ti is meglehetősen hamar csatlakozni fogtok hozzájuk, és tanúságul fogtok szolgálni mások számára. (Irshad Al-Quloob, 1. kötet, 29. oldal)
58 – Mi vagyunk Isten győztes pártja, mi vagyunk Isten küldöttének háza népe (családja), és a hozzátartozói. Mi vagyunk a Próféta tiszteletet parancsoló és erkölcsös családja, másodikként egyike vagyunk annak a két nagy horderejű tényezőnek, amelyet Isten prófétája jelölt ki számunkra, minthogy az első az Isten könyve. A könyv, amelyben magyarázat van mindenre. Nincs benne semmi helytelen. A Kegyes Korán, amelynek az értelmezése ránk van bízva. Soha nem leszünk ügyefogyottak annak értelmezésében. Értelmezésünkben a Kegyes Koránban lévő tényeket fogjuk követni. Ó, emberek engedelmeskedjetek nekünk, mert engedelmeskedni nekünk számotokra kötelező, és az felér az Istennek és a Küldöttnek szóló engedelmességgel. (Biharol Anwar, 44. kötet, 205. oldal)
59 – Egyvalaki megkérdezte Imám Husszeintől (béke legyen vele): “Ó, Isten küldöttének utóda, hogyan ismerhetjük meg a mindenható Istent?” Az Imám így válaszolt: “Korszakotok Imámjának megismerésével, és a neki való engedelmességgel.” (Biharul Anwar, 5. kötet, 312. oldal)
60 – Szükségszerű, hogy az Isteni törvények és az iszlám elvek kizárólag általunk az imámok, az isteni tudósok által valósuljanak meg, akik alaposan ismerik azokat a dolgokat, amelyeket Isten megengedett, és azokat, amelyeket megtiltott. (Biharol Anwar, 97. kötet, 80. oldal)
61 – Ó, Istenem! Tudod, hogy a lázadásom Bani Umayyah uralma ellen nem hatalomvágyból vagy bosszúvágyból eredt. Felkeltem a korszak zsarnoka ellen, hogy felfedjem isteni vallásod valódi képét, és azért, hogy társadalmi reformokat hajtsak végre annak érdekében, hogy felszabadítsam az elnyomottakat, és egyengessem számukra az utat ahhoz, hogy a szabályaid szerint cselekedjenek. És ti, emberek! Ha nem támogattok minket, és nem bántok velünk tisztességesen, akkor a zsarnokok és az elnyomók fognak uralni titeket, hogy kihunyjon az isteni fény. A mindenható Isten kétségtelenül a mi erős támaszunk, akire hagyatkozunk, akihez segítségért fordulunk, és akihez visszatérünk. (Biharol Anwar, 97. kötet, 80. oldal)
62 – Istennek hála, Isten bármit akar, az meg fog történni, nincs más erő, csak az, ami Allahtól (Istentől) ered. Ádám fiának, vagyis az embernek előíratott a halál, olyannyira megfelelően, mint amennyire elegáns egy nyaklánc egy fiatal lány nyakában. Annyira vágyom a találkozást az őseimmel, mint amilyen lelkesen Jákob vágyta viszontlátni Józsefet. Az isteni sors egy helyet szánt a megöletésemre, ahová el kell mennem. Mintha (látnám) testrészeimet, és a végtagjaimat szétszaggatva Nawawis és Kerbala között, hogy meggyilkolásom éhét és szomját ott oltsák. Nincs menekvés az isteni végzet elől. Mi, a próféta háza népe (családja) alázattal várjuk, amit az Isten szán nekünk. El fogjuk szenvedni az eltervezett csapást. Természetesen a Mindenható megadja nekünk a szenvedés jutalmát. A Próféta (Isten dicsérete és béke legyen vele) testéhez tartozók vagyunk mi (béke legyen velünk), és a testtől nem lesznek elszakíthatók a részei. Mi fogjuk körül venni a Prófétát (Isten dicsérete és béke legyen vele) a Paradicsomban. A Próféta (Isten dicsérete és béke legyen vele) el lesz ragadtatva attól, ha búcsút veszünk ettől a világtól. A nekünk adott ígéretek beteljesülnek. Most, bárki, aki kész közülünk a vértanúságra, és felkészült a halálra, és rajong a találkozásért az Istennel velünk jön. A holnap van kijelölve számunkra, ha Isten is úgy akarja. (Biharol Anwar, 44. kötet, 366. oldal)
63 – Ó, emberek tudjátok meg, hogy ez a világ egy halottasház. (Nasikh Al- Tawarikh, 6. kötet, 2. rész, 243. oldal)
64 – Nem ismerek a társaimnál hűségesebb és jobb társakat, és a háznépemnél (családomnál) becsületesebbet és lelkesebbet sem ismerek. A Mindenható jutalmazzon meg titeket, azért a szívességért, amit tettetek nekem. (Biharol Anwar, 44. kötet, 392. oldal)
65 –A Mindenható Isten türelmesebbé teszi az imádóit a hosszantartó nehézségekben. (Biharul Anwar, 45. kötet, 90. oldal)
66 – Tudd meg, hogy a világ minden émelyítő tüneménye, és keserű búja határozottan nem egyéb álomnál. Tudatosság kizárólag a túlvilágon létezik. Győztes az, aki elnyeri a túlvilágot, és szerencsétlen az, aki a másvilágon nyomorult lesz. (Biharol Anwar, 45. kötet, 91. oldal)
67 – Dicséret Istennek, aki megteremtette a világot, és végzetes, kétes és bizonytalan hajléknak tette meg lakói számára, amely folytonosan változó, és alábukik, ami fent van, és felemelkedik, ami lent van, szerencsétlenek és nyomorultak azok, akiket megtévesztenek ennek a világnak a röpke, múló örömei és csábítása. (Biharol Anwar, 45. kötet, 5. oldal)
68 – Semmiképp sem! Az Istenre (esküszöm), hogy én soha nem adom meg magam azoknak megalázott emberként, és soha nem teszek hűségesküt nekik, mint a rabszolgák. “Istenemnél keresek menedéket halálra kövezésetek elől.” “Istenemnél és Isteneteknél keresek menedéket minden gőgös, fennhéjázó elől, akik nem hisznek a Feltámadás Napjában “. (Biharol Anwar, 45. kötet, 7. oldal)
69 – Ó, nemesi származású ifjú, légy türelmes! A halál csupán egy híd, amely a nyomorúságból és vereségből átvisz téged a tágas Paradicsom örökkévaló kellemébe. Aztán, van-e valaki köztetek, akinek nem tetszik az, ha börtönből palotába kerül? Az ellenségeid számára a halál ennek az ellentéte, nekik az olyan, mintha palotából börtönbe vinnék át őket kínzásra. Miként az apám idézte a Próféta (Isten dicsérete és béke legyen vele) mondását: “Ez a világ határozottan egy börtön a hívő számára, de Paradicsom a hitetleneknek”. A halál egy híd, amely egyeseket eljuttat a Paradicsomukba, míg másokat a Poklukba. Még sohasem hazudtam, és soha nem hazudtak nekem. (Biharol Anwar, 44. kötet, 297. oldal)
70 – Egy törvénytelennek a természetes fia, Yazid állított engem dilemma elé, kardot rántsak és harcoljak, vagy hűségesküvel megalázkodjak előtte. De számunkra lehetetlen a megalázkodás, Isten, és az Ő küldötte, a hívők, a tiszteletreméltó családom nem részesítheti előnyben a dicsőséges halállal szemben a hitvány embereknek való engedelmességet. (Biharol Anwar, 45. kötet, 83. oldal)
71 – Azok, akik igyekeznek elnyerni Isten kegyét és elégedettségét, nem számít, ha kihívják vele az emberek haragját, Isten eléri, hogy ne hederítsenek az emberekre. De azok, akik Isten haragvásának árán nyerik el az emberek elégedettségét, a mindenható Isten eléri, hogy függjenek az emberektől. (Biharol Anwar, 78. kötet, 126. oldal)
72 – A legjobb gazdagság az, amivel az egyén megvédi hírnévét és méltóságát. (Biharul Anwar, 44. kötet, 195. oldal)
73 –Az Istenre esküszöm, hogy nem önérdekből, romlottságból, vagy leigázási céllal keltem fel Báni Umayyah zsarnoki uralma ellen. Lázadásomnak kizárólagos célja nagyapám, az Áldott Mohamed (Isten dicsérete és béke legyen vele) vallásának, valamint apám, Ali ibn- Abi Talib (béke legyen vele) hagyományainak a felélesztése, hogy kedveljük azt, ami jó, és megtiltsuk azt, ami rossz. Tehát, bárkit, aki az igazság elfogadásával elfogad engem, Isten biztosan megjutalmazza azért, mert az igazságot támogatja. És bárkivel, aki elutasít engem, türelmes leszek, amíg Isten igazságosan ítélni fog köztem és ezek között az emberek között. Bizonyos, hogy a Mindenható a legjobb bíró a bírák közül. (Biharol Anwar 44. kötet “, 329. oldal)
74 – Mivel a világ véget érő, képzeld el azt, hogy kezdettől fogva nincs ez a világ, és mivel a másvilág örökkévaló, tehát az meg szüntelenül létező. (Biharul Anwar, 45. kötet, 87. oldal)
75 – Lelkemből teszek esküt: Imám csak az lehet, aki a Korán szerint kormányoz, kiáll az igazságért, az igaz valláshoz szegődik, és az Istenért magába foglal abból mindent. (Biharol Anwar, 44. kötet, 334. oldal)
76 – Azok, akik őszintén imádják az Istent, sokkal többel lesznek megjutalmazva, mint amennyit kívántak volna, és sokkalta többel, mint amennyit megérdemelnek. (Biharul Anwar, 71. kötet, 184. oldal)
77 – Bűnözőkkel társulni gyalázat, és a romlott emberekkel való szövetkezéssel pedig gyanúba kevered magad. (Biharul Anwar, 78. kötet, 122. oldal)
78 – Imám Husszein (béke legyen vele) azt mondta: “Bárki, aki eljön hozzánk, ebből a négyből legalább egyet megtalál: Hallani fog józan érvelést, látni fog tisztességes ítéletet, segítőkész testvérrel néz szembe, és tanult emberek társaságát fogja élvezni.” (Biharol Anwar, 44. kötet, 195. oldal)
79 – Imám Husszein (béke legyen vele) így szólt rá arra, aki az imám jelenlétében rágalmazott valakit: “Hagyj fel ezzel a gonosz cselekedettel, mert a rágalmazásod kutyák eledele lesz a Pokolban.” (Biharol Anwar, 78. kötet, 117. oldal)
80 – A mindenható Isten néha kellemnek és kedvezéseknek záporát zúdítja valakire, ahelyett, hogy megfosztaná őt hálája áldásától, az Isten így teszi próbára a halandókat. (Biharul Anwar, 78. kötet, 117. oldal)
81 – “Tényleg fösvény a fukar emberek közül az, aki még az üdvözlést is elspórolja.” (Biharul Anwar, 78. kötet, 120. oldal)
82 – Imám Husszein (béke legyen vele) közölte, hogy Ali (béke legyen vele) a fiának címezve ezt mondta: “Ó, fiam viszolyogj elnyomni azt, akinek az Istenen kívül nincs más védelmezője. (Biharul Anwar, 78. kötet, 118. oldal)
83 – Egy férfi az Anszár (a segítők) csoportjából egy kéréssel kereste fel Imám Husszeint (béke legyen vele). Az Imám (béke legyen vele) azt mondta neki, hogy írja le a kérését, ha túlságosan félénk előadni azt. A férfi ezt írta le: “Tartozom valakinek 500 dinárral, és ő nyomást gyakorol rám, hogy visszaadjam neki. Kérlek, beszélj vele, és kérd meg őt, hogy adjon nekem haladékot.” Amikor Imám (béke legyen vele) elolvasta a kérelmet, egy 1000 dínárt tartalmazó erszényt ajándékozott a férfinak. Majd azt mondta: “500 dínár arra, hogy kifizesd az adósságodat, és a maradék pedig arra, hogy javítson a helyzeteden.” Az Imám (béke legyen vele) még hozzátette: “Kerüld el azt, hogy háromféle embert, a vallásost, a nagyvonalút, és a nemest kivéve bárkitől segítséget kérj! A vallásos istenfélelemből, a nagylelkű áldozatkészsége miatt, a nemes pedig a méltósága miatt nem fog cserbenhagyni. (Biharol Anwar, 78. kötet, 118. oldal)
84 – A Mindenható Isten elnyert jóváhagyását és elfogadását jelzi többek közt a műveltekkel fennálló barátkozás. Igazhívők ellen harcolni többek közt a műveletlenség jele. A tanult embert jelzi többek közt az, hogy gondolkozik, mielőtt megszólal, és az, hogy jól tájékozott korának tudományos megállapításairól. (Biharol Anwar, 78. kötet, 119. oldal)
85 – Kerüld az olyan cselekedetet, ami miatt felszólíthatnak később, hogy kérj érte bocsánatot! Mert aki hívő, az nem okoz sérelmet, és nem kér bocsánatot, míg a képmutatók minduntalan ártanak és mentegetőznek. (Biharol Anwar, 78. kötet, 120. oldal)
86 – Ha egy szegény ember könyörög a segítségedért, akkor sérült a büszkesége. Ne mérj újabb csapást a büszkeségére azzal, hogy cserbenhagyod. (Biharul Anwar, 44. kötet, 197. oldal)
87 – Imám Husszein (béke legyen vele) azt mondta: “Együtt fogunk csatlakozni a Prófétához (Isten dicsérete és béke legyen vele) bárkivel, aki az Isten kedvéért szeret minket, úgy, mint ez a kettő, és két ujját összefonta. És bárki, aki ezért a világért szeret minket, csak ebben, a jó és rossz embereket magában foglaló világban lesz megjutalmazva.” (Biharol Anwar, 27. kötet, 84. oldal)
88 – Amikor csalódott vagy, és nem találod a kiutat, csak nehézségekkel szemben tanúsított rugalmasság és a higgadság fog megmenteni. (Biharul Anwar, 78. kötet, 128. oldal)
89 – Az árvák Mohammad házának (családjának) árvái. Bárki, aki gyámságába vesz egy árvát a miéink közül, és felneveli, ahhoz a Mindenható Isten így fog szólni, ó, nagylelkű halandóm, megérdemled, hogy kegyeltem légy. Aztán megparancsolja az angyalainak, hogy adjon neki ezer kastélyt, minden egyes megtanított szóért. (Biharol Anwar, 2. kötet, 4. oldal)
90 – Ha nem volna a muzulmán testvérek jogi felfogása, akkor bármilyen gonosztettedért meg lettél volna büntetve. Mindazonáltal a magasztos Isten ezt mondja: “Bármilyen csapás ér téged, azt a kezed kovácsolta a kontódra, de Ő a legtöbb vétkedet mégis megbocsátja.” (Biharol Anwar 75. kötet, 415. oldal)
91 – Egy ember ezt mondta Imám Husszeinnek (béke legyen vele): Ó, próféta fia! Én a te pártod, a síiták követője vagyok! Az Imám (béke legyen vele) így válaszolt: “Féld az Istent, és ne állítsd ezt, különben az Isten azt fogja mondani neked: Hazugságot állítasz, a síiták a (követők) bizonyosan azok, akiknek a szíve tiszta, és mentes a kétszínűségtől és az árulástól, akkor már jobb volna, ha azt mondanád, hogy barátom, és rajongóm vagy”. (Biharol Anwar 68. kötet, 156. oldal)
92 – Négyféle fiútestvér van: Fiútestvér, aki gondoskodik rólad és önmagáról, fivér, aki csak érted aggódik, fivér, aki csak azon van, hogy bántson, valamint olyan fiútestvér, aki nem szolgálja sem a te javadat, se a maga javát. Amikor megkérték, hogy világítsa meg ezt, Imám Husszein (béke legyen vele) ezt mondta: “Egy testvér, aki törődik veled, és magával előnyös mind neked, mind önmagának. Az ilyen testvér barátságot tart fenn veled, és a két barát boldogan él együtt, mintegy tökéletes barátságban, de elégtelen barátságban a kapcsolat hamarosan megkeseredik. Az a testvér, aki csak érted aggódik, nem húz semmilyen anyagi hasznot abból, hogy barátságban van veled. Inkább mindent megtesz, hogy segítsen, és ez igaz barátság. Az a testvér, aki folyamatosan arra törekszik, hogy bántson: az ilyen testvér valójában álcázott, leplezett ellenség. Lesi a lehetőséget, hogy ártson neked. Ügyesen elrejti az igazi arcát előled. Távollétedben hazugságokat állít rólad, és irigyel. Szenvedje el az örök kárhozatot! A testvér, aki sem neked, sem magának nem hajt hasznot, valójában buta. Az ilyennel kerüld a barátkozást. Egy ilyen barát igyekszik föléd kerekedni, és összeesküvést forral ellened, hogy birtokoljon bármit, amivel rendelkezel. ( Biharol Anwar 78. kötet, 119. oldal)
93 – Imám Husszein (béke legyen vele) így szólt az egyik követőjéhez: Melyiket részesítenéd előnyben? Egy gyenge ember életetének a megmentését, akit egy zsarnok éppen megölni készül, vagy megmenteni egy szegény hívőt a síitáink közül, akinek a megtévesztésén munkálkodik hamis érveléssel és vitával egy hitetlen, a próféta háza népének ellensége? Ekkor az Imám (béke legyen vele) maga válaszolt: Természetesen a szegény hívő megmentését, mivel a mindenható Isten ezt mondja: “Felvilágosítással újjáéleszteni egy tévelygő embert egyenértékű a világ minden népének újjáélesztésével.” (Al-Tafseer Askari vagy Biharol Anwar, 2. kötet, 9. oldal)
94 – Egy király számára, a három legrosszabb tulajdonság: félni az ellenségtől, elnyomni a gyengéket, és kisstílűnek lenni. (Biharul Anwar, 44. kötet, 189. oldal)
95 – “Kerüld egy feladat felvállalását, ami a meghaladja a tűrőképességedet (türelmedet).” (Al-Ayaan síiták, 1. kötet, 621. oldal)
96 – “Ne próbálkozz azzal, amit nem nyerhetsz meg.” (Al-Ayaan síiták, 1. kötet, 621. oldal)
97 – “Költs annyit, amennyit megkeresel, ne többet.” (Ayaan al-síiták, 1. kötet, 621. oldal)
98 – “Ne várd el, hogy többel jutalmazzanak, mint amennyit megérdemelsz.” (Ayaan al-síiták, 1. kötet, 621. oldal)
99 – Csupán azzal légy elégedett, amit az Allah iránti engedelmességben elértél. (Ayaan al-síiták, 1. kötet, 621. oldal)
100 – Ne vállald fel egy tisztség felelősségét, ha nem vagy biztos abban, hogy hozzáértően tudod ellátni azt. (Ázsiai síiták, 1. kötet, 621. oldal)
101 – Királynak ne írj fel gyógyszert, mert ha az meggyógyítja, nem köszöni meg, és ha rosszabbodik az állapota, akkor téged fog hibáztatni. (Biharul Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
102 – Utalva egy követőjére, aki korábban távoltartván magát attól, hogy csatlakozzon a harchoz, majd utána elnézést kért ezért, és igyekezett ürügyet felhozni a mentségére, az Imám (béke legyen vele) ezt mondta: „Egy tudatosan elkövetett bűn miatti mentegetőzés rosszabb, mint maga a bűn. (Biharol Anwar, 78. kötet, 128. oldal)
103 – Ha vagyont gyűjtesz, és nem használod fel, akkor nem vagy tulajdonosa a vagyonnak, hanem, inkább az birtokol téged. Tehát hasznosítsd a vagyonod, és ne hagyd, hogy az húzzon hasznot belőled. (Biharol Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
104 – Bárki, aki elfogadja a támogatásodat, a bőkezűségeddel rajtad segít. (Biharul Anwar, 78. kötet, P. 127)
105 – Az igazmondás tiszteletet vív ki. (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, P. 246. oldal, 9. sor)
106 – A hazudozás a gyengeség jele. (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, 246. oldal, 9. sor)
107 – “Az emberek titkai, a tulajdonuk, amit nálad helyeztek el letétbe.” (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, 246. oldal, 9. sor)
108 – “A szomszédaid olyanok, mintha a rokonaid volnának.” (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, 246. oldal, 9. sor)
109 – Mások megsegítése az igazságszeretet jele. (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, P. 246. oldal, 9. sor)
110 – “A munka tapasztalatothoz juttat.” (Al-Tarikh Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, 246. oldal)
111 – A jómodor istentiszteletnek számít. (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, 246. oldal, 9. sor)
112 – A hallgatás a férfi ékessége. (Tareekh al-Yaqoubi, 2. kötet, 246. oldal)
113 – A mohóság szegénységi bizonyítvány. (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, 246. oldal)
114 – A nagylelkűség a bővelkedés jele. (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, 246. oldal)
115 – A mértékletesség bölcsesség. (Tarikh al-Yaqoubi, 2. kötet, Najaf sajtó, 246. oldal, 9. sor)
116 – Egyszer az Imám (béke legyen vele) a következő tanácsot adta Ibn-Abbásznak: “Ne beszélj semmiről, ami nem érint téged, mert attól félek, hogy bűnt követsz el, és ne beszélj arról, ami aggaszt, csak akkor, ha az alkalom arra való. Nagyon gyakran kritizálják a szónokot, mert igazat mond (mert az alkalom nem volt rá megfelelő.) (Biharol Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
117 – Ne vitatkozz az emberek két fajtájával: a beteggel és a butával; Az előbbi le fog győzni, az utóbbi pedig bosszantani fog. (Biharul Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
118 – A barátod távollétében, úgy beszélj róla, ahogy szeretnéd, hogy ő beszéljen rólad a te távollétedben. (Biharul Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
119 – Méltósággal meghalni jobb, mint megalázva élni. (Biharul Anwar, 44. kötet, 192. oldal)
120 – A folyamatos tapasztalatszerzés gyarapítja az értelmet, a becsületet, és a részvétet. (Biharul Anwar, 78. kötet, 128. oldal)
121 – A megelégedéstől ez ember eltunyul. (Biharul Anwar, 78. kötet, 128. oldal, 9. sor)
122 – Megkérdezték az Imámtól (béke legyen vele), hogy a Mindenható Isten miért tette kötelezővé a böjtöt. Így felelt: “Azért, hogy a gazdagok megízleljék az éhséget, és megkönyörüljenek a rászorulókon.” (Manaqib Aal Abi Talib-Ibn Shahrashoob, 4. kötet, 68. oldal)
123 – Megkérdezték Imám Husszeintől (béke legyen vele): Mekkora benned az istenfélelem? Ezt mondta: “Senki sem lesz biztonságban az Ítélet Napján, kivéve azokat, akik félik az Istent ebben a világban. (Biharul Anwar, 44. kötet, 192. oldal)
124 – Megkérdezték Imám Husszeintől (béke legyen vele), hogy az Isten útján való törekvés, a dzsihád, ajánlott, avagy kötelező? Ezt mondta, “Az iszlámban négyféle dzsihád létezik: kettő közülük kötelező, van egy ajánlott, amit azonban nem lehet végrehajtani csak egy kötelezővel együtt, és van egy, ami pusztán csak ajánlott. A két kötelező közül az első az embernek a harca önmagával, hogy elkerülje a bűnelkövetést, ez a dzsihád legkiválóbb fajtája. A másik kötelező dzsihád harcolni a hitetlenekkel. A harmadik fajta dzsihád, ami ajánlott, de nem lehet végrehajtani, csak kötelező dzsiháddal együtt, az egy minden muszlim nemzet számára kötelező harc az iszlám államiság ellenségei ellen. Ha elfordulnak ettől, Isten büntetése el fog jönni, és ez egyfajta megtorlás a nemzeten. Azonban ez a dzsihád egyedül az Imám, a muszlimok vezetője számára ajánlott. Úgy van, hogy Ő elérkezik a néphez, és együtt indulnak harcba az ellenség ellen. Van a negyedik dzsihád, amely akkor ajánlott, amikor valaki egy jó hagyomány elindításával, vagy újjáélesztésével iparkodik megőrizni, vagy korszerűsíteni azt. Ez a legjobb cselekedetek egyike, mivel életre kelt egy jó hagyományt. A Próféta (Isten dicsérete és béke legyen vele) vitathatatlanul ezt mondta: “Bárki, aki létrehoz egy jó hagyományt, meg lesz érte a jutalma, és ezen kívül, jutalmat fog kapni mindenki másért, aki az ő hagyományát követi. (Tohaf al-Uqoul, 243. oldal)
125 – Ó, Ádám fia (ember)! Életed múló napokból áll, és minden elmúló nappal, alkotóelemeidből valami örökre eltűnik. “(Irshad ul-Quloob által Dailami, P. 40. oldal)
126 – A Mindenható Szent könyve négyféle alkotórészből áll: szavakból, eszmei mondanivalóból, rejtett értelmű célzásokból, és tényekből. A szavak a köznéphez, az eszmei mondanivaló a kitűnő emberekhez, a rejtett értelmű célzások a vallási vezetőkhöz, a tények pedig a prófétákhoz (béke legyen velük) szólnak. (Jame al-Akhbar a Shaykh Sadook, 47. oldal)
127 – Azok, akik könnyekre szorítkoznak, miután hallottak családom szenvedéseiről, a könnyeik meg fogják óvni őket a Pokoltól, és az Isten majdan elhelyezi őket fent a Paradicsomban. (Biharul Anwar, 44. kötet, 279. oldal)
128 – A szem könnyei, és a szívek félelme a Mindenható Isten kegyei közé tartoznak. (Mustadrak al-Wasail 11. kötet, 245. oldal)
129 – Ne másokat próbálj hibáztatni, amikor valaki elkövet egy apró baklövést, hanem inkább az ő érdekében próbáld meg eltussolni azt, és igazolni a tévedését. (Nuzhat al – Nadhir wa Tanbih al-Khater, 80. oldal)
130 – Viseld el a nehézségeket, ha isteni ösvényen jársz, és állj ellen a világi élvezetek kísértésének. (Nuzhat al – Nadhir wa Tanbih al-Khater, 85. oldal)
131 – Aban Ibn Taglib állította, hallotta valaha, amint a vértanú Imám (AS) ezt mondja: “Bárki, aki szeret minket, vagyis a Próféta (családját) háza népét, az nálunk a Próféta házához tartozóvá válik.” Megkérdezte az Imámtól (béke legyen vele): “Nálad, a te házadhoz?” Az Imám (béke legyen vele) így válaszolt: “Igen, nálunk, a mi udvartartásunkban.”, és megismételte háromszor. Majd az Imám (béke legyen vele) így folytatta, “Nem hallottad miként szólt Ábrahám próféta (a Kegyes Koránban): “És bárki, aki engem követ, ő hozzám tartozó? “(Nuzhat al – Nadhir wa Tanbih al-Khater, 40. oldal)
132 – Idősek számára nincs annál szégyenletesebb, mint a saját világi vágyaik rabjának lenni. (Kifayah al-Athar fi An-Nas Al Aimma al Ithna-Ashar, 233. oldal)
133 – Az uralkodók számára nincs semmi szégyenletesebb, mint kegyetlenül bánni az alattvalóikkal. (Kifayah al-Athar fi An-Nas Al Aimma al Ithna-Ashar, 233. oldal)
134 – A nemesek számára nincs semmi szégyenletesebb a hazudozásnál. (Kifayah al-Athar fi An-Nas Al Aimma al Ithna-Ashar, 233. oldal)
135 – A művelt emberek számára nincs szégyenletesebb dolog a kapzsiságnál. (Kifayah al-Athar fi An-Nas Al Aimma al Ithna-Ashar, 233. oldal)
136 – Amir al-Mo’menin Ali (béke legyen vele) megkérdezte a fiától, Husszeintől (béke legyen vele): “Ó, fiam! Mit jelent tiszteletreméltónak lenni?” Azt válaszolta: “Jóakarat a családtagok iránt, és a veszteségeik viselése (felvállalása).” (Biharol Anwar, 78. kötet, 102. oldal)
137 – Imám Husszeintől (béke legyen vele) egyszer megkérdezték: Mi a bőség? Ezt mondta: “Kívánságaid mérséklése, és megelégedés annyival, ami önmagadnak elegendő.” (Biharul Anwar, 78. kötet, 102. oldal)
138 – Mi a szegénység? “Haszonlesőnek (kapzsinak) lenni, de reménytelenül.” (Biharul Anwar, Vol. 78, P. 102)
139 – Mit jelent alávalónak (hitványnak) és aljasnak lenni? “Önmagadat kímélve hagyni, hogy nehéz időkben a házastársad birkózzon meg a nehézségekkel.” (Biharul Anwar, Vol. 78, P. 102)
140 – Mi az ostobaság? “Ellenségeskedni az ember tekintélyes és hatékony parancsnokával, vagy bárkivel, aki árthat, avagy jutalmazhat.” (Biharul Anwar, 78. kötet, 102. oldal)
141 – Egy férfi azt mondta Imám Husszeinnek (béke legyen vele): “Építettem egy új házat. Szeretném, ha bejönnél, és ott fohászkodnál értem az Istenhez. Az Imám ezt elfogadta. Miután belépett a házba, az Imám (béke legyen vele) egy pillantást vetett a házra, és ezt mondta: “Lebontottad a házad, és építettél egy tágasabb és fényűzőbb házat. A földieid csodálnak és tisztelnek téged ezért a házért, míg ott fenn az egekben megvetnek érte. (Mustadrak al-Wasael, 3. kötet, 467. oldal)
142 – A Kegyes Koránnak remekbe szabott (elegáns) a külseje és mélyértelmű a belseje. (Jame al-Akhbar a Shaykh Sadook, 47. oldal)
143 – A Muawiyah értelmi képességeiról folyt éppen a vita, amikor az Imám ezt mondta: “Az ember értelme csak akkor lesz tökéletes, ha az igazság az, amit követ”. (Biharul Anwar, 78. kötet, 127. oldal)
144 – Imám Husszein (béke legyen vele) azt mondta: “Nagyapámnak, Mohamednek (Isten dicsérete és béke legyen vele) az ellensége a mi ellenségünk. ” (Ishaq al-Haq, 11. kötet, 592. oldal)
145 – Habeeb Ibn Madaher beszélte el, hogy megkérdezte egyszer Imám Husszeintől (béke legyen vele): “Mik voltatok az ember (Ádám) teremtése előtt?” Az Imám így válaszolt: “A legmagasabb mennyben keringő lelki fények voltunk, és az angyalokat tanítottuk hálaadásra, és magasztalásra.” (Biharol Anwar, 60. kötet, P. 311. oldal)
146 – Tizenkét Mahdi kell, hogy legyen nálunk. Az első közülük Amir al-Mo’menin Ali Ibn Abi Talib (béke legyen vele), és az utolsó Imám az, aki igazságosság által (jogszerűen) felmagasztosul. Általa az Isten újjáéleszti a földet annak pusztulása után, és hagyja, hogy az igazi hit győzedelmeskedjen más meggyőződések felett, a bálványimádók (a sokistenben hívők) irtózása ellenére. Neki van egy hosszú rejtőzködése (láthatatlanná válása), ami alatt némelyek elhagyják a hitüket, és némelyek szilárdan megmaradnak a hitükben. Majd bosszankodni fognak, és kérdezgetik: “Ha az igazat hangoztatjátok, vajon mikor fog beteljesülni ez az ígéret?” Valóban, bárki, aki dacol mások bosszúságával és elutasításával a Mahdi rejtőzködése alatt, olyan, mint az, aki karddal harcol a Próféta (béke legyen vele) mellett. (Biharol Anwar, 51. kötet, 133. oldal)
147 – Megkérdezték Imám Husszeintől (béke legyen vele), mi az erény. Ezt mondta: “Fékezni a nyelved, és jót cselekedni.” Aztán megkérdezték tőle, mi az oktalanság. Ezt mondta: “Magadat belevinni hiábavaló elfoglaltságba.” (Mustadrak Al-Wasael, 9. kötet, 24. oldal)
148- Hetven haszna van az üdvözlésnek. Hatvankilenc kap az, aki elsőként (előre) üdvözöl, és egyet kap az, aki fogadja a köszöntést.
149- Igazi fösvények azok, akik vonakodnak köszönni.
150- Aki Allahnak engedetlenül cselekedve próbál elérni valamit, nélkülözni fogja azt, amire gondol, és belesodródik abba, amitől tart.
……………………………………………………..
Orientalista.hu
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
