Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból mindkét fél számára egy új korszak kezdete, amelyben Európa további szakadásokkal számolhat – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek késő este, a böjttörő vacsora után Isztambulban.
Az államfő elismerte: Ankara az egész világhoz hasonlóan arra számított, hogy Nagy-Britannia az unióban marad. Figyelmeztetett: az EU-nak további országok kiválásával kell szembenéznie, ha nem tudja megújítani menekültpolitikáját, és tovább mélyíti az ellentmondásokat. A török elnök úgy vélte, hogy Európának a migránsválsághoz való “embertelen és erkölcstelen hozzáállása” vezetett az egyes tagországok nézeteltéréseihez Brüsszel szavahihetőségét illetően.
Kiemelte: ha az Európai Unió őszinte önvizsgálatot tart, és gyorsan megteszi a szükséges lépéseket, Törökország csatlakozik a közösséghez. Erdogan szerdán jelezte: Törökország a brit példához hasonlóan népszavazást tarthat az EU-csatlakozás kérdéséről, ha az unió rosszindulatúan, iszlámellenessége miatt visszatartja a folyamatot. A britek kilépését pártolók a népszavazási kampányban azt hangoztatták, hogy törökök milliói áraszthatják el az Egyesült Királyságot, ha Nagy-Britannia az unióban marad, Törökország pedig belép. A török elnök szerint nem Törökországgal van a gond, hanem magával az unióval, amely Ankarával szemben kettős mércét alkalmaz.
Erdogan beszédében ismét felidézte David Cameron brit miniszterelnök szavait, aki személyes találkozóikon korábban mindig azt hangsúlyozta, hogy Ankara mellett áll, és mindent megtesz azért, hogy Törökországot mihamarabb felvegyék az unióba. Cameron májusban a britek bennmaradása mellett érvelve mégis úgy fogalmazott, “az eddigi török lépéseket tekintve nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz”. A török politikus úgy látja, hogy a brit kormányfő “3 napot sem bírt ki” a referendum eredményének kihirdetését követően, máris bejelentette lemondását. Az Egyesült Királyság hagyományosan támogatta Törökország felvételét az Európai Unióba.
Törökország 1963-ban az Európai Gazdasági Közösséggel írt alá társulási megállapodást, 1987-ben jelentkezett az unióba, de a csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek el. A március 18-i menekültügyi megállapodás értelmében egyelőre még a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is megválaszolatlan. Brüsszel 72 feltétel teljesítésére kérte Ankarát, ezek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, az EU szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén azonban a fenyegetettségre hivatkozva nem hajlandó enyhíteni.
Orientalista.hu – MTI
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
