Mi minden kellett ahhoz, hogy József Attila szíve odaüljön a semmi ágára…
Magány kellett hozzá, kilátástalanság, kartotékadat, külvárosi éj, nyomor, „egyke és sivár bűn”, kellett hozzá a Mama és az ő halála, kellett hozzá a biztos tudás, hogy „ami van, széthull darabokra”, kellett hozzá a csillámló sziklafal Lillafürednél, a rémület az elme elborulásától és a szabadság hiánya.
Ki gondolta volna akkor, de akár csak húsz évvel ezelőtt, hogy eljön majd az idő, amikor az úgynevezett szabadság ülteti szíveinket a semmi ágára.
Eljött az idő.
Olvasom a hírt, hogy eljárás indult Canizares bíboros, Valencia érseke ellen. A bíborosnak rettenetes bűnei vannak. „Meleg birodalomról” merészelt beszélni, bírálta a radikális feministákat, és nem értett egyet az európai „nyitott ajtók” bevándorlási politikával.
De lássuk, hogy pontosan mit is mondott ez a boldogtalan főpap: „A nálunk érvényben lévő szabályozás szembemegy a családdal. A helyzet komoly, amely a jövő társadalmára is hatással van. Foglalkoznunk kell a házasság és a család stabilitásával, és rendkívüli társadalmi kérdésként kell kezelnünk a családok támogatását és nyilvános elismerését”.
Hát ezt mondta. És még ezt is: „A családok kultúránkban folyamatosan komoly fenyegetésnek vannak kitéve. Gondoljunk csak a családellenes szabályozásunkra, a politikai és a társadalmi erők intézkedéseire, a melegbirodalomra és a hozzá kapcsolódó mozgalmakra és akciókra, a radikális feminizmus eszméire vagy a legalattomosabbra mind közül, a genderelméletre.”
De még itt sem állt meg a pap, nem átallotta e szavakat is kiejteni a száján: „Nem minden menekült tiszta búza”.
A fertelmes kijelentések ezekkel a következményekkel jártak: „Nem sokkal a bíboros kijelentései után több LMBTQ és feministacsoport a spanyol jogban megjelenő gyűlölet-bűncselekményre való buzdítással vádolta meg a bíborost a valenciai bíróságon. A valenciai kormány elnöke, a szocialista Ximo Puig elítélte a bíborost a regionális parlamentben. A valenciai parlament elnökhelyettese, Minica Oltra is csatlakozott hozzá, sajtótájékoztatóján ezt állítva: »szavai a gyűlölet érzésére, és ezért gyűlölet-bűncselekményekre is ösztönöznek (…), az üzenete nőgyűlölő, és megalázza a nőket«”.
S látva, hogy kiadták a fatvát a papra, befutott a spanyol Menekültügyi Támogatási Hálózat, és úgyszintén feljelentette a bíborost, méghozzá azzal az indokkal, hogy Canizares menekültekre vonatkozó szavai („nem mind tiszta búza”) aláássák az alkotmányos rendet (!).
Amennyiben a bíróság bűnösnek találja a bíborost, úgy akár három év börtönbüntetéssel is sújthatják. És a bíróság valószínűleg bűnösnek fogja találni a bíborost, hiszen ellenkező esetben a feministák, a genderisták, a migránsisták, az lmbtqisták és minden egyéb döghalál a bíróságot fogja megvádolni mindenfélével.
Ezzé vált a szabadság.
Elmebetegek rabjává.
Nem is lenne ezzel semmi baj, ha lenne még lakatlan hely a Földön, ami feláldozható, vagy ki lehetne ezeket lőni a Holdra.
De nincs és nem lehet. Mert bár az Antarktisz ideális hely lenne ezeknek, genderistáknak, lmbtqistáknak meg migránsistáknak, de nem érdemlik meg ezt a bánásmódot a pingvinek és a leopárdfókák.
Mert ők ártatlanok. Mi vagyunk bűnösök, mi, emberek. Hiszen mi hagytuk, hogy ez így legyen. Mi hagytuk, mi engedtük, mi tűrtük el, hogy ne lehessen hangot adni a család, a nemzet, a haza, a heteroszexualitás, a normalitás, a hagyomány szeretetének és tiszteletének. Mert akkor be leszünk perelve, fel leszünk jelentve, el leszünk ítélve. És ha imitt-amott a bíróság nem is ítél el, ez a kegyetlen, elviselhetetlen, hangos, kérlelhetetlen, idióta minoritás úgyis kirekeszt a „befogadó”, a „humánus”, az „európai” emberek közösségéből.
És még mindig nem merjük kimondani, hogy mi és csak mi vagyunk a befogadók, a humánusak, az európaiak.
Inkább hallgatunk, vagy otthon dühöngünk, míg ezek orosz rulettet játszanak. És azzal sem lenne semmi baj, ha a saját fejükhöz tartanák a pisztolyt, és úgy húzogatnák a ravaszt. Sőt, az kifejezetten üdvös lenne. De ezek a mi fejünkhöz tartják a fegyvert.
Amikről és akikről Németh László írt, kesergett a Magyar Életben, akiket akkor ostorozott – többnyire teljes joggal! –, már nincsenek sehol.
Minden másképpen van, elérkezett az elképzelhetetlenek világa.
Ma lmbtqistára, migránsistára, genderistára kell vigyázni, átkot szórni, ezektől kell rettegni, ezekkel kell megküzdeni.
Mert ma ezek feszítenék keresztre Németh Lászlót, Canizares bíborost, és mindenkit, aki csak „lelkesedni rest” az elmebeteg világukat, ideológiáikat látva.
Elmaradt a minőség forradalma.
Itt az ideje a normalitás forradalmának. Legyen bármilyen rettenetes is, de tisztán látszik, hogy már nem megúszható.
Bayer Zsolt – www.magyarhirlap.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
