Vajon igaza lesz azoknak az aggódó hangoknak, amelyek szerint a Fidesz erős embereinek – tehát az Orbán-kormánynak – továbbra is érdeke az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) mielőbbi lezárása és elfogadása? Vagy a kabinet meghajol a civilek nyomása előtt, és eláll az egyezmény támogatásától?
Szerdán több mint ötven civilszervezet fordult nyílt levéllel Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben azt kérik a magyar kormányfőtől, hogy
„Magyarország szuverenitásának védelme, a magyar emberek szociális és környezeti jogainak biztosítása érdekében ne támogassa az Európai Bizottság tárgyalási mandátumát a jelenlegi formájában az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény ügyében”.
Ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy a befektető-állam vitarendezés kérdéskörében megoldást jelentene,
„ha a Kormány – esetleg más EU-tagállamokkal közösen – az Európai Bírósághoz fordulna, kikérve a Bíróság véleményét arra vonatkozóan, hogy a TTIP és a CETA (a Kanadával megkötendő egyezmény – a szerk.) részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve a helyette újabban javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) összhangban van-e az európai uniós joggal”.
Az uniós joggal való összeférhetőség vizsgálatának kérése minden tagállam joga és lehetősége. Ez egyúttal a befektetővédelmi eljárások elleni fellépés megfelelően diplomatikus és hatékony módja.
Emlékeztetnek továbbá, hogy korábban az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kérte, hogy az Európai Unió kormányfői erősítsék meg a Bizottságnak az amerikai féllel szembeni tárgyalások ügyében korábban adott felhatalmazást. A téma várhatóan napirendre kerül a kormányfők június 28-i találkozóján.
A levélben utalnak a magyar parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján elfogadott ellenzéki határozati javaslatra is. A képviselők nagy többsége által megszavazott javaslat értelmében a magyar kormány nem írhat alá olyan szabadkereskedelmi egyezményt, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz. Egyidejűleg arra is felszólítják a kormányt, képviselje azt az álláspontot Brüsszelben, hogy a CETA-TTIP-TiSA hármas vegyesegyezménnek minősüljön, ezáltal nemzeti parlamenti szinten születhessen meg róluk a döntés.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, illetőleg a Védegylet által is jegyzett levél címzettje kapcsán azonban ismét felmerül a kérdés: vajon a Fidesz felső vezetése – tehát az Orbán-kormány – valóban elállt-e a szabadkereskedelmi egyezmények támogatásától?
Ugyanis nemcsak a kormánypárt vezető politikusai nyilatkoztak több alkalommal is pozitívan a TTIP-ről, de szakpolitikusi szinten is inkább lehetőségként tekintenek rá, semmint veszélyforrásként.
Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Parlamentben a fideszes Schöplin György nyíltan kampányolt is a TTIP mellett, miközben a párttársai szavazatukkal támogatták a tárgyalások folytatását.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
