A Barcelona BL-győzelme után kilenc hónappal egyes kórházakban állítólag 45 százalékkal is megugrott a születések száma, és hasonló német és brit példákról is lehet olvasni. Meglenne a recept, hogy hogyan hárítsuk el a demográfiai katasztrófát?
Fogy a magyar! – erről szól minden népesedési statisztika csaknem negyven éve, azaz majdnem azóta, hogy utoljára a magyar válogatott Európa Bajnokságon szerepelt. És dacára minden korábbi intézkedésnek a családi pótléktól a szocpolon át a csokig, úgy tűnik, eddig hiába próbálkoztak a különféle kormányok a trend megfordításával.
A sikeres focival azonban, mint népességszaporító intézkedéssel, egyik kabinet sem számolt.
Amikor viszont az ember végigmegy a Nagykörúton a válogatott egy-egy újabb sikere után, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az ünneplő tömegbe és a frissen egymásra talált párok sokaságába belelássa az új babyboomot.
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
És elsőre úgy tűnik, van is összefüggés a sportsikerek és a szaporulat, között. Például a katalán születési ráta állítólag 16 százalékkal emelkedett kilenc hónappal az FC Barcelona 2009-es sikersorozata után. A foci-babyboom jelenség hírét átvette a nemzetközi sajtó; ugyanez a történet előkerült a németek 2006-os vb-győzelme és a britek és walesiek világbajnoki negyeddöntője után is. De még reklámfilm témájául is szolgált a sportsikerek és a szaporulat közötti összefüggés.
Kár, hogy mindez ebben a formában nem bizonyítható
– tudtuk meg Kapitány Balázstól, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettesétől.
Egyáltalán nem a foci az ok
– Hosszú keresgélés során sem találtam semmi hitelt érdemlő bizonyítékot arra, hogy a focisikerek valóban megnövelnék a születésszámot egy-egy országban – mondta el a demográfus –, bár a sajtó kétségkívül tele van hasonló cikkekkel. Ilyenkor az újságíró jellemzően megkeres egy-két kórházat, ahol lelkendezve meséli el az igazgató, hogy mennyivel több gyermek született 9 hónappal az adott sportesemény után.
Mindezt azonban tudományos, demográfiai témájú publikáció még sosem támasztotta alá, állítja Kapitány, aki hangsúlyozza: még a sportközgazdászok tanulmányai között sincs olyan, ami megerősítené ezt az összefüggést.
– Pedig ők aztán nagyüzemben gyártják az írásokat a sport áldásos hatásairól a sörfogyasztástól kezdve a sportolási kedv megnövekedéséig vagy a különféle politikai vetületekig – mondja a szakember, amit azzal magyaráz, hogy nekik aztán tényleg érdekükben állna minél több érvet felhozni amellett, hogy érdemes a sportba pénzt fektetni.Amivel inkább egybeesnek ezek a számok, azok a különféle szabadságolások, a fociesemények pedig jellemzően nyáron, a nyári vakáció alatt kerülnek megrendezésre, amikor eleve többet van együtt a család, a pároknak több idejük van egymásra, így nyilván nagyobb a fogantatás esélye is. Ugyanez kimutatható a karácsonyi és húsvéti szünetek ideje alatt” – mutatott rá a demográfus.
Jön a sok magyar kisfiú?
Egy másik népszerű – bár legalább tudományosan is alátámasztott – példa, hogy amikor Dél-Afrika sikeresen megrendezte a futball-világbajnokságot, kilenc hónapra rá a vártnál csaknem ezerrel több kisfiú született az országban (arról persze lehet vitatkozni, hogy egy 55 millió lakosú országban ez statisztikailag mennyire releváns szám).
Ebben viszont semmi új vagy meglepő nincs – mondta Kapitány –, hiszen régi evolúciós tény, hogy az izgatottabb időszakok, mint például háborúk után, a természet valamilyen formában, talán hormonális ráhatással, megpróbálja helyrebillenteni a nemi egyensúlyt, hiszen a harcban elesettek jellemzően nagyrészt férfiak szoktak lenni. Vagyis eszerint az elmélet szerint a nagy társadalmi méretű traumák vagy éppen sikerek után arányaiban több fiúgyermek jön világra.
A Popular Science korábbi cikke szerint a háborúk esetén ennek lehetnek genetikai okai. A brit Newcastle-i egyetem egy korábbi kutatása meglehetősen logikus és elegáns magyarázatot adott a jelenségre. Eszerint egy, a férfiakban aktív gén befolyásolja, hogy a férfi hímivarsejtjei milyen arányban hordozzák a Y és X kromoszómát. (Minél több az Y státuszú kromoszóma, annál több fiúgyermekre van esély, mert annál nagyobb valószínűséggel termékenyíti meg ilyen hímivarsejt a petesejtet). Emiatt a fiúgyermekek nemzésére való nagyobb esély örökletes tulajdonság. Így, ha egy háború során egy családban több katonakorú fiúgyermek is van, itt nagyobb az esély, hogy a család férfijai közül legalább egyvalaki élve tér vissza a frontról, mint azokban a családokban, ahol esetleg csak egy ilyen fiú van a lánytestvérek mellett. Ez az is jelenti, hogy azon túlélő férfiak aránya, akik nagyobb eséllyel nemzenek fiúgyermeket, az adott közösségben megnő, így pedig a fiú újszülöttek száma is nő majd a lányokéhoz képest. Hasonlóan tudományos elmélet azonban arra nincs, hogy a nagy, össznépi sikerek miként és miért befolyásolják a nemi arányokat.
Ugyanakkor a háborúk közben vagy után sem kell óriási arányú arányeltolódásra gondolni: eleve 4-5 százalékkal több fiú születik, mint lány. Ezen az arányon lökhet még egy picit egy háborús trauma vagy olyan siker- vagy felszabadultságélmény, mint az említett afrikai országé, miután hosszú évek munkája és rengeteg belpolitikai feszültség árán végül sikeresen meg tudott rendezni egy világbajnokságot. (Ott egyébként kicsivel több, mint fél százalékkal nőtt a fiú újszülöttek aránya a várthoz képest.)
Ha hazai párhuzamot keresünk erre a jelenségre, akkor pedig
nem a fociválogatott nyolcaddöntője, hanem inkább egy magyar olimpiarendezés lenne jó példa hasonlóra
– vélte a demográfus. Másrészt rengeteg más dolog is befolyásolja, hogy fiú vagy lány fogan-e meg, még az is, hogy balkezes vagy jobbkezes-e az apa, vagy hogy milyen tengerszint feletti magasságban történik a fogantatás. Így egy eufóriával járó sportsiker eleve csak egy lehet a sok tényező közül.
A születésszám alakulása pedig talán még összetettebb kérdés. Azaz sajnos hiába várjuk a demográfiai fordulatot a válogatott sikereitől, Dzsudzsákék hajrája önmagában ehhez nem lesz elég.
Nem a foci, hanem a nyaralás az oka
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
