A Pallas Athéné alapítványok megszüntetését és Matolcsy György jegybankelnök felállítását követelték az ellenzéki képviselők tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottságában – sikertelenül. Az LMP és a DK javaslatait lesöpörte a kormánytöbbség az asztalról. Eközben kiderült, visszadátumozhatták az egyik alapítvány befektetési döntéseit.
Újabb botrány van kialakulóban a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai körül, miután a szocialista Tóth Bertalan által kiperelt dokumentumokból az eddig ismerteknél is több ellentmondás derül ki. Egyrészt hogy a Matolcsy György jegybankelnök kuratóriumi elnöksége alatt működő Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány kereskedelmi bankokba fektetett pénzét mindig alacsonyabb kamatokkal kötötték le, mint a jegybanki alapkamat. Ennél akár a Magyar Államkincstárnál is nagyobb kamatot hozott volna a befektetés. A legtöbb alkalommal ilyen befektetésre az egykori Evobanknál, a Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás által később megvásárolt Növekedési Hitelbanknál került sor. De jutott betét a Gránit Banknak és az OTP-nek is.
Azonban ennél kirívóbb szabálytalanságokra is fény derült a múlt héten napvilágra került iratokból. Akadtak ugyanis olyan befektetési döntések is, amelyeket nyilvánvalóan visszadátumoztak, hiszen például egy 2014. május 13-án született határozatban 2014. június 13-án és 2014. május 30-án meghozott kuratóriumi döntésre hivatkoznak. Ennek kapcsán Tóth Bertalan a parlament plenáris ülésén arról beszélt, hogy „az még a Kárpát-medence géniuszától is rendkívülinek számít, ha előre tudja, hogy egy hónappal később milyen felhatalmazást fog kapni valamilyen befektetési döntéshez”.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságában is napirenden voltak a jegybanki vezetés által elkövetett szabálytalanságok. Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője ismét benyújtotta törvénymódosító javaslatát, amellyel a Matolcsy György által vezetett intézmény szabálytalanságait kívánta korrigálni. A képviselőnő hozzászólásában kiemelte, miután Matolcsy érvelése szerint mindent szabad a jegybanknak, amit törvény nem tilt, s mert ez a hozzáállás nyilvánvalóan nem áll összhangban a jegybank feladataival, változtatásra van szükség. Ezért javaslata szerint belekerülne a jegybanktörvénybe, hogy alaptevékenységéhez nem kapcsolódó tevékenységet nem folytathat, ilyen célra nem is költhet. Miután pedig a Pallas Athéné alapítványok ebbe a körbe tartoznak, megszüntetnék azokat. Ezen túl kötelezővé tenné, hogy a jegybanki nyereséget fizessék be a költségvetésbe, hiszen az esetleges hiányért is az állam felelős. Bánki Erik, a bizottság fideszes vezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy a javaslat elfogadása az Európai Központi Bank nemtetszését is kivívhatná, hiszen korlátozná a jegybank önállóságát. (Az elnök nyilvánvaló tévedésben van, hiszen a jegybanki függetlenségre vonatkozó uniós szabályok kizárólag a monetáris politika függetlenségére vonatoznak.)
A Demokratikus Koalíció A Magyar Nemzeti Bank vezetése által előidézett törvénysértő helyzet rendezéséről című országgyűlési határozati javaslata hasonlóképpen megszüntetné az alapítványokat, mert azok létrehozása törvénytelenül történt. Azt is megfogalmazzák, hogy az MNB elnöke, illetve igazgatósága a 2014-es árfolyamnyereséget nem a jegybanktörvény paragrafusai szerint használta föl. Mindezekkel az MNB elnöke súlyos kötelezettségszegést követett el, s ezért fölkérik a miniszterelnököt, indítsa meg a Matolcsy György fölmentésére irányuló eljárást. A kormánypárti többség lesöpörte a javaslatot.
Az alapítványi pénzekből adott támogatások felhasználása körül is akadnak furcsaságok. A Matolcsy Györgynek a Heti Válaszban megjelent írásaiból összeállított kötetnek – amelyből a PADA csaknem 15 millió forintért vásárolt összesen 2500 darabot – például nincs impresszuma, így azt sem tudni, mely szervezet a kiadója.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 07.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
