Egészen különleges helyzet állt elő abban az országban, amely az utóbbi időben leginkább a migrációs áradattal összefüggésben került a világsajtóba. Macedóniában egyetlen párt, az államfőé fog indulni a júniusi előre hozott parlamenti választáson. A szakértők már most figyelmeztetnek: ez az ország egységét veszélyezteti.
A dolgok jelen állása szerint Macedónia rövid időn belül visszatérhet az egypártrendszerhez. A balkáni ország választási bizottsága ugyanis vasárnap közölte: Nikola Gruevszki pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) lesz az egyetlen induló a június 5-i előre hozott parlamenti választáson, mert egyedül az ő listájuk volt érvényes.
A bizottság két kisebb pártot kaszált el, mások azonban egészen más okból maradnak távol a demokratikus megmérettetéstől. A baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), az ellenzéki Albánok Demokratikus Pártja és a kormányzó Albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) szerint jelenleg nem állnak fenn a szabad választások feltételei. Jelezték: a választói névjegyzék átláthatatlansága miatt nem fognak részt venni a választásokon.
Egy lehallgatási botránnyal kezdődött
A mostanra kialakult, már-már nonszensz helyzet régóta érik. Mikor két évvel ezelőtt a Nikola Gruevszki vezette jobboldali koalíció fölényesen győzött, Gjorgje Ivanov pedig a párt jelöltjeként az államfői pozíciót szerezte meg, az ellenzék választási csalással vádolta meg az alakulatot.
Az első bizonyítékok tavaly kerültek elő, amikor a baloldal legnagyobb pártjának vezetője, Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit. Ezek azt erősítették meg, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt és törvényellenesen hallgatta le több tízezer ember telefonját. A polgárok tömegtüntetéseken vezették le a feszültséget, ahol az államfő lemondását követelték. A kialakult válságot csak nagy nehezen, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A przsinói egyezményben a négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak, a tíz éve hatalmon lévő Gruevszki pedig lemond a miniszterelnöki posztról.
Nikola Gruevszki tíz éven keresztül vezette a balkáni országot Fotó: Georgi Licovski / MTI / EPA
Végül a megegyezés csődöt mondott, mert Gjorgje Ivanov államfő idén áprilisban kegyelemben részesített több tucat ellenzéki és kormánypárti személyt, akiket a belpolitikai válságot okozó lehallgatási botrány után elítéltek. A reakció a várható volt: ismét tömegtüntetések kezdődtek, melyek során az ország fővárosát, Szkopjét gyakorlatilag szétverték a demonstrálók, de az elnöki palotát is feldúlták. Az sem segített, hogy Ivanov belengette, visszavonja az amnesztiarendeletet.
Az ellenzéki pártok ekkor döntöttek: a korábban áprilisra kitűzött, de később június 5-re halasztott választásokon nem vesznek részt. Erre az Európai Unió és az Egyesült Államok is jelezte: nem fogják elismerni a választások eredményét, ha azokon nem vesz részt valamennyi macedón párt, illetve azok a pártok, amelyek a belpolitikai válság megoldását célzó przsinói egyezményt aláírták.
Nagyobb a veszély, mint gondolták
Macedóniát azonban nem csak az fenyegeti, hogy Európa páriája lesz a most egyre valószínűbbnek látszó egypárti berendezkedésével. Ugyanis ha Gruevszki egyedül vág neki a választásoknak, az országban élő albánok biztosan követelni fogják az államberendezkedés újrafogalmazását – írja a szerb Dnevnik.
Nasszer Ziberi politikai elemző szerint még az 1945 utáni egypárti berendezkedésből sem hagyták ki az albánokat, így az ő mostani kizárásuk az egész ország stabilitására veszélyt jelent, mert a macedón államhoz való viszonyuk újrafogalmazását követelhetik. Hasonló aggodalmaknak adott hangot Jove Kekenovski politológus professzor is, aki szerint Gruevszki lépése éppen a nacionalista és szélsőséges pártoknak kedvez, amelyek ezután azt mondhatják: ha Gruevszki egyedül indulhat a választásokon, akkor mi is választásokat rendezhetünk a saját területünkön.
Az albán kisebbség pedig máris mozgolódik: nemrégiben Musa Ljamalari, az albán diaszpóra elnöke jelentette ki, hogy Macedóniát szövetségi állammá kellene alakítani, melyben az államfői posztot rotáció alapján töltenék be a különböző etnikumok. Ez pedig korántsem elképzelhetetlen abban az országban, ahol már most is párhuzamos intézményrendszerek működnek, ami nemcsak az oktatásra és az egészségügyre, hanem még a mobilszolgáltatókra is kiterjed.
A migrációs válság is súlyosbodhat
Milyen hatással lehet az egypártiság a térségre? – ezt a kérdést tettük fel Bali Lóránt Balkán-szakértőnek, aki elmondta: Macedónia valószínűleg a nemzetközi közösség, különösen az EU nyomására mégsem tartja meg az egypárti választásokat. Azonban ha Gruevszki mégis belemenne a játékba, az bizonyosan az ország elszigetelődéséhez vezetne. A szakértő szerint az albánok távolmaradása alapját képezheti egy olyan regionalizációs folyamatnak, ami akár Macedónia területi integritására is veszélyes lehet. Ez pedig nem sok jót ígérne a migrációs válság kezelésének sem, amit az ország eddig is csak nehezen tudott megoldani.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
