Mecset az udvarban címmel terjedelmes cikket közölt a nyugat-európai, úgynevezett No Go Zonákról a Magyar Idők. Az írás Németországra fokuszál, de említést tesz londoni, párizsi és stockholmi területekről is. A cikk írója felteszi azt a – talán még tabunak számító – kérdést is, hogy Budapesten vajon hol alakulhatnak ki ilyen zónák.
És Budapesten?
Saját Facebook-oldalamon arra kértem ismerőseimet, játsszanak el a gondolattal, vajon hol lennének Budapesten olyan városrészek, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy rövid idő leforgása alatt multikulti bevándorlónegyeddé alakuljanak át. Egy jogász hozzászóló szerint olyan helyen alakulhat ki ilyesmi, amely egyrészt befogadó jellegű, másrészt pedig jellegtelen. „Éppen azokon a helyeken, ahol már kialakult egy másfajta multikulti, sosem fog egy új réteg rárakódni. Ehhez a tizenharmadik kerület bizonyos részeit el tudom képzelni. Már eléggé külváros, de még kapcsolódik a cityhez” – írta.
A legtöbben a kilencedik kerület Ferenc tér környéki vagy Corvin sétány mögötti területét említették, sokan írták a Népszínház utca környékét vagy éppen a Józsefváros Orczy tér és Nagykörút közötti részét. „Ez a rész nem egyszerűen zsidó negyedként, hanem zsidó bevándorlónegyedként kezdte a pályafutását, jelenleg muzsikus és egyéb cigányok lakják a devizahitelből olcsó lakást vásárló dzsentrifikáló tényezők mellett, volt afrikai büfé kecskelevessel és fekete babbal az angolul kiírt étlapon, szír, afgán és egyéb mobilorgazdákkal, halal hentessel, illetve a szomszédságban a Chinatownnal” – írta utóbbiról egy újságíró, a kínai résszel a Ganz-telepi pezsgésre gondolva.
Egy sokáig Londonban élő reklámszakember minderre úgy reagált: „A legdurvább kelet-londoni szeméttelep vagy párizsi marokkói negyed sehol nincs egy átlagos amerikai nagyváros külső gettójához képest, és akkor a fejlődő világot a fincsi Észak-Afrikával és Dél-Amerikával még nem is említettük. Budapest pedig az egyik legbiztonságosabb város a világon.” – olvasható a Magyar Időkben.
Az orintalista.hu-nak nem válaszoltak
Szerkesztőségünk még tavaly októberben(!) fordult No Go Zónákkal kapcsolatos kérdésekkel az illetékes magyar szervekhez, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, valamint a Rendőrség Tudományos Tanácsához. Kérdéseink az alábbiak voltak.
Vizsgálják, vizsgálták-e Önök, hogy léteznek-e egyáltalán no go zónák Európa nagyvárosaiban?Ha vizsgálták, vizsgálják milyen következtetésekre jutottak?Ha van(nak) ebben a témában tanulmányaik, hozzáférhetőek-e, vagy titkosak?Ha léteznek no go zónák, hogyan jöttek ezek létre?Kik hozták ezeket létre? Kik élnek ott?Budapesten van-e ilyen zóna, illetve hol és mikorra jöhet létre? Budapesten hány bevándorló él, honnan származnak ők és milyen vallásúak?
A Belügyminisztérium Sajtófőosztályától kaptunk gyors választ, amit egy az egyben közreadunk: A Belügyminisztérium a „no go” zónák tekintetében vizsgálatot, elemzést nem folytatott, a tárca előtt az ezzel a kérdéskörrel esetlegesen foglalkozó tanulmányok, elemzések nem ismertek. Budapesten az érvényes lakóhellyel rendelkező bevándorolt és letelepedett külföldiek együttes létszáma 18.725 fő, származási országukkal és vallásukkal kapcsolatban adatok nem állnak a rendelkezésre törvényi felhatalmazás hiányában.” Ezt követően kérdéseinket megküldtük – a meglepően népes táborral rendelkező – Magyarországon migráció kutatással foglalkozó szervezetek közül háromnak, a Nemzetközi Migrációkutatási Központnak, a Migrációkutató Intézetnek és a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének. Ezektől a szervezetektől választ a mai napig nem kaptunk.
Erre mondják, hogy „beszédes a csend”.
Orientalista.hu – Magyar Idők alapján
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
