Osztrák fordulat migránsügyben

Osztrák fordulat migránsügyben

Nagyot változott a világ Ausztriában az elmúlt hónapokban a migránskérdés tekintetében. Míg korábban Bécs Németország elkötelezett szövetségese volt, addig mára uniós viszonylatban is egyértelműen a szigorúbb vonalat képviseli.

Kvóta nélkül nem megy! – szögezte le még tavaly szeptemberben Werner Faymann osztrák kancellár. Alapvetően igazat mondott, hiszen Ausztria ma valóban kvótarendszert használ, csakhogy az nem a migránsok Európai Unión belüli elosztására vonatkozik, hanem azokra, akik egy nap beléphetnek az ország területére, és menedékkérelmet adhatnak be. – Nem kerítést építünk, hanem „ajtócskát oldalelemekkel” – ködösített Faymann néhány hónappal később, mostanra pedig már a magyar és az olasz határon is javában zajlanak a munkálatok.

Már csak ezekből is látszik, hogy nagyot változott a világ az elmúlt néhány hónapban a szomszédunkban. Bécs szavak szintjén hiába áll ki a német politika, a közösen vállalt európai szolidaritás mellett, az intézkedéseiből egyre nyilvánvalóbb, hogy nem kérnek a migránsokból, legalábbis nem úgy, ahogyan Berlinben elgondolják. Előbb Angela Merkel azon véleményével nem értettek egyet, hogy bármenynyi menekült érkezhet Európába, ezzel együtt az uniós kvótarendszerrel is szembehelyezkedtek, majd saját kvótát vezettek be. Innen már csak egy lépés volt, hogy belássák a külső határok védelmének fontosságát, így részt vettek a balkáni útvonal lezárásában, és kerítésépítésbe kezdtek. Utóbbinak pedig üzenetértéke is van, hiszen mi szükség lenne a falak építésére, ha Bécsben vakon bíznának az EU és Törökország között frissen köttetett alku működésében? Ausztriában egyértelműen attól félnek, hogy újabb migránsok fognak érkezni, abból pedig, hogy Róma rosszallása ellenére is lezárnák az olasz határt, illetve szigorítanák az ellenőrzést, jól látszik, hogy új csempészútvonalak kiépülésétől is tartanak, és szeretnének egy lépéssel előrébb járni, megelőzve az újabb káoszt.

Hírdetés

Kérdés, hogy miután a migránskérdésben általában keményvonalasként jellemzett Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter nemrégiben lemondott, a szigor mennyiben fog megváltozni, és utódja, Wolfgang Sobotka folytatni fogja-e politikáját. A személycsere a tárca élén még nem történt meg, de Ausztria valószínűleg marad a megkezdett úton. Tegnap például már azt is megszellőztették, hogy katonai repülőgépekkel toloncolnák ki az elutasított menedékkérelmű migránsokat, bár az ötlet nem teljesen új keletű, hiszen Hans Peter Doskozil védelmi miniszter már máskor is felvetette, hogy a hadsereg Hercules gépeit kellene bevetni a célra. Korábban arról érkeztek hírek, hogy Ausztria kísérleti jelleggel több pénzt, összesen 500 eurót adna azoknak a nem szíriai migránsoknak, akik azonnal vagy a menekültkérelem benyújtását követő három hónapban utaznának vissza hazájukba. A pénzbeli támogatáson túl lefoglalnák menetjegyeiket, elintéznék az utazási dokumentumokat, és orvosi ellátást is nyújtanának, a táborokban pedig kampányt indítanának, hogy tájékoztassák a lehetőségről a menedékkérőket. Bár a migránsok ennek a pénznek a sokszorosát is kifizetik az embercsempészeknek, ám az osztrák remények szerint a biztos kiutasítás tudatában az összeg még így is vonzóbb lehet, mint üres kézzel visszatérni.

Ausztriában egyébként tavaly 90 ezer menedékkérelmet adtak be, amely sokkal több, mint amit Bécs vállalni hajlandó, és feltett szándékuk, hogy idén leszorítsák ezt a számot 37 500-ra. A tervek szerint továbbá 2019-ig ötvenezer elutasított menedékkérelmű migránst toloncolnának vissza hazájába.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »