Zsidó terroristák incselkednek a történelmi múlttal: SS-egyenruhába bújtatták az izraeli politikai vezetést, s a csoportképet kitették a Divvúáh Risoni (Első Közlés) nevű héber hírportálra. A szedett-vedett, a szerelvényét trehány módon viselő alakok feje fölött héberül a következő fölirat díszeleg: „Kápóhatalom az Izrael nevű koncentrációs táborban.” A csoportképen középütt ül Bibi, a Likud-vezér, kormányfő, míg balján a Kövér Lacát Izraelben nemkívánatos személynek nyilvánító (Nyirő József-ügy) államelnök: Ruvi Rivlin. Ha Adolf Hitlernek lenne sírja, e csoportkép láttán…
De nézzük, ki is az a Méír Ettinger, a legújabb zsidó nemzeti hős, akinek szabadon engedéséért rendszeresen tüntetnek, s a világhálót elárasztják az őt magasztaló írásokkal! Méír Ettinger (35 éves) két kelet-jeruzsálemi zsidó vallási főiskola (jesivá) tekintélyes talmudtanító rabbijának és Méír Káháná rabbi, parlamenti képviselő lányának a fia. (Mint ismert, Méír Káháná rabbi a Zsidó Védelmi Liga megalapítója, aki más ismert izraeli politikusokkal együtt zászlajára tűzte a nem zsidók deportálását Nagy-Izrael területéről, ám 1990-ben New Yorkban egy arab merénylő végzett vele – J. K.) Méír Ettinger korábban az úgynevezett „Dombok Ifjúsága” nevű szélsőségesen rasszista, vallásos zsidó ifjúsági ideológiai és telepes mozgalom vezéregyénisége volt. Ez a társulat (is) szokott létrehozni a megszállt területeken úgynevezett „előtelepüléseket” (mááház – מאחז), amelyek aztán átváltoznak nagyobb lélekszámú „rendes” zsidó településsé, vagy a kormány, illegálisnak nyilvánítva, a hadsereggel lebontatja. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a nemzetközi jog értelmében – amire Izrael vígan fittyet hány – minden megszállt területen létrehozott zsidó település illegális – J. K.)
Méír Ettingert először 2011-ben helyezte házi őrizetbe az izraeli rendőrség, de nem ám a megszállt területeken élő palesztin őslakosság rendszeres zaklatása miatt, hanem azért, mert föltérképezte a szervezete által létrehozott előtelepüléseket időnként lebontó izraeli hadsereg mozgását Ciszjordániában. Végül 2013-ban a bíróság „katonai értékeket képező információk gyűjtése” miatt három havi elzárásra ítélte. Ettinger a több mint két esztendeig húzódó bírósági eljárás idején egyre inkább közeledett a Jichár nevű ciszjordániai zsidó településen működő Él még József Talmudiskola két szellemi vezetőjéhez, Jichák Sápírá rabbihoz és Jichák Ginsburgh rabbihoz. Emlékeztetőül: Jichák Sápírá rabbi a társszerzője annak A Király tanítása (vagy: Tórája) című rabbinikus törvénykönyvnek, amely a többi között leszögezi: bizonyos esetekben „a zsidóknak jogukban áll egészen apró goj gyermekeket is megölni.”
Később Ettingert már a Jichák Ginsburgh rabbi irányította, kizárólag a zsidó vallási törvénykezésen (háláhá) nyugvó zsidó állam létrehozására megalakított Dereh Hájjim (Életút, életmód) mozgalom sem elégítette ki, mert úgy vélte, hogy a vallási törvények szellemében kormányzott zsidó államot nem lehet létrehozni az adott törvények adta keretek között, hanem a megvalósítása érdekében erőszakos eszközöket is be kell vetni. A titkosszolgálatok ekkortól hozzák összefüggésbe Ettingert a „lázadás” ideológiájával, amelynek követésével a zsidók a többi között Jeruzsálemben az Omár mecset (Szikla-mecset) eltávolítása után, s annak helyére fölépítenék a harmadik szentélyt.
Méír Ettinger 2014 januárjától ismét részt vett a ciszjordániai palesztin falvak lakossága ellen végrehajtott terrorista akciókban, így például társaival betört Kuszrá faluba, ahonnan csak a megszálló izraeli hadsereg mentette ki őket a feldühödött helybeliek karmai közül… A Genezáreti-tó partján levő Tabgá településen 2015 júniusában zsidó telepesek fölgyújtották a kereszténység egyik legszentebb helyét, a Csodálatos kenyér- és halszaporítás templomát, majd egy hónap múlva, 2015 júliusában, az éjszaka leple alatt betörtek a ciszjordániai Dumá palesztin faluba, ahol fölgyújtották az alvó Davábsá család házát, amelynek következtében a két szülő és nyolc hónapos csecsemőjük életét vesztette. Méír Ettinger mindkét bűncselekmény elkövetése után a rendőrség látókörébe került, ám a bűncselekmények elkövetését végül nem sikerült rábizonyítani. Közben más keresztény és muszlim vallási intézmények elleni zsidó támadások esetében is a gyanúsítottak között volt. Mose Já’álon hadügyminiszter 2015 augusztusában nemzetközi és belső nyomásra végre aláírta azt a parancsot, amelynek értelmében Ettingert fél évre úgynevezett „adminisztratív letartóztatásba” helyezték. Februárban a Sábák nevű belbiztonsági szolgálat javaslata alapján négy hónappal meghosszabbították az elzárását.
Méír Ettinger szabadlábra helyezését Izraelben szinte naponta követelik, s az izraeli legfelsőbb politikai vezetés SS-egyenruhába öltöztetése is a kiszabadítási küzdelem részét képezi.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »