Tavaly szeptemberben egy kiváló blog indult Heterodox Academy néven. A blog elindítói azt a célt tűzték ki, hogy rávilágítsanak az egyesült államokbeli akadémiai szféra visszásságaira. Pontosabban arra, hogy az elmúlt két évtizedben miért nőtt meg ilyen nyomasztó mértékben a balliberálisok száma és súlya az amerikai egyetemeken.
Nekünk, magyaroknak elég arra gondolnunk, hogy egyetlen Kim Lane Scheppele milyen nemzetközi politikai és társadalmi károkat tud okozni. És akkor most, gondoljunk arra, hogy sok kis Scheppele és Krugman lepi el az összes amerikai egyetemet. Ez jól ábrázolja azt, hogy milyen súlya van ennek a kérdésnek. Egyáltalán nem mindegy, hogy a világ vezető hatalmának felsőoktatásban milyen befolyása van a genderőrület és egyéb liberális nyavalyák képviselőinek. Nálunk talán még nem ölt ilyen mértéket ez a jelenség – talán csak a Soros-egyetemen és az ELTE-TÁTK-n –, de vigyázó szemünket érdemes a tengerentúli kampuszokra vetnünk.
Az adatokból az látszik, hogy az elmúlt 25 évben 40-ről 60 százalékra nőtt a balliberális egyetemi tanárok aránya az amerikai felsőoktatásban és ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent a konzervatívok aránya. Ma már a tanárok alig több mint 10 százaléka nevezi magát jobboldalinak vagy konzervatívnak. Egy másik felmérés szerint a szociálpszichológusok 89 százaléka sorolja magát a baloldalra és csak 3 százaléka jobboldalra.
Több lehetséges magyarázata van e jelenségnek. Krugman azzal magyarázza, hogy nem az egyetemi tanárok értékrendje változott, hanem a politikai élet egésze és különösen a republikánusok mozdultak jobbra. Ez viszont megcáfolható azzal, ha kitekintünk Nagy-Britanniára. Ott ugyanis inkább balratolódás látható a Konzervatív Pártban, de ennek ellenére ott is meredeken csökkent a jobboldali tanárok száma az elmúlt 30-40 évben.
A jobboldali gondolkodók ezzel szemben inkább arra gyanakodnak, hogy diszkrimináció zajlik a doktori iskolákban és a professzori kinevezések terén. Ebben lehet némi igazság, de feltételezhetjük, hogy ha ez ilyen tömeges és nyilvánvaló diszkrimináció lenne, akkor az egyes esetek nagyobb visszhangot keltenének. Tehát létező jelenségről van szó, de összességében nem ad teljes magyarázatot az amerikai egyetemek balratolódására. Az a legvalószínűbb, hogy az elmúlt évtizedekben az akadémiai pálya – mint olyan – vált kevésbé vonzóvá a konzervatív fiatalok számára. A konzervatívok ugyanis alapvetően szkeptikusak a modern egyetemek által felállított „progresszív ismeretelmélettel” szemben. Ráadásul az egyetemi lét még az Egyesült Államokban is bizonytalan: nagy a függőség a professzoroktól, bizonytalan az elhelyezkedés és viszonylag alacsonyak a fizetések. Tehát a modern egyetem egyre távolabb kerül attól, ami konzervatív fiataloknak vonzó lehet. Úgy tűnik ez egy örvényszerű folyamat: az önszelekciót egyre jobban erősíti az a tény is, hogy a liberálisok a maguk képére formálják az egyetemeket. 
„A következő alkalommal, amikor egy tudós elmondja neked, hogy milyen fontos a sokszínűség, csak kérdezd meg, hogy hány republikánus van a szociológia tanszékükön.” – Thomas Sowell
Nem csoda, hogy egyre inkább olyan groteszk viták és abszurd botrányok színhelyévé válnak az amerikai kampuszok, minthogy meg kell-e határozni hallgatóknak, hogy mibe öltözhetnek Halloweenkor, ledönthetők-e korábbi amerikai elnökök szobrai előítéletességük miatt, illetve betilthatók-e egyes szakkifejezések, ha sértik valakinek az érzékenységét.
<!– –>
Forrás:spiler.blog.hu
Tovább a cikkre »
