Az Arizona Állami Egyetem két kutatója olyan ásványi lerakódásokat fedezett fel a Mars felszínén, amelyeket mikroorganizmusok hozhattak létre. Ha elméletük bebizonyosodik, akkor a felfedezés óriási jelentőséggel bírhat a tudománytörténetben – számolt be a The Independent.
Steven Ruff és Jack Farmer felvetését a NASA Spirit marsjárójának 2009-es adataira alapozza, amikor a kutatóeszköz az opálos szilícium szokatlan megjelenésére bukkant a vörös bolygó Guszev-kráterében – írja a lap internetes kiadása.
A szakértők az ásványokat közelebbről is megvizsgálták, majd megállapították, hogy azok felületét karfiolszerű kitüremkedések borítják, amire nem találtak magyarázatot. Az asztrogeológusok úgy vélik, hogy a Guszev-kráterben egykor hőforrások és gejzírek lehettek, a terület most azonban száraz pusztaság, és életre utaló jeleket sem lehet itt találni.
Marsi környezet a Földön
A kutatók egyike, Steven Ruff a chilei Atacama-sivatagba utazott, hogy a marsi körülményekre leginkább hasonlító területen vizsgálódhasson, hiszen a sivatag rendkívül száraz és élettelen, sőt magasan a tengerszint felett fekszik, és rengeteg gejzír működik itt. A tudóst hatalmas meglepetés érte, ugyanis ugyanolyan karfiolszerű szilíciumformációkra bukkant, mint amilyeneket a Mars felszínén fedezett fel.
De ugyanilyen formákra leltek a Yellowstone Nemzeti Parkban és Új-Zélandon is, így van abban ráció, hogy a vörös bolygón talált alakzatok hasonló módon képződtek, mint ahogy a Földön. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, bár hozzáteszik, hogy a marsi környezet a Föld egyes vidékeivel összehasonlítható, mégis rendkívül különbözik egymástól a két bolygó.
Néhány év múlva többet tudunk
A The Independent cikke megjegyzi, hogy a Curiosity járja és vizsgálja a Marsot, azonban a kutatóeszköz nem tud a Guszev-kráter közelébe jutni, hogy közelebbről megvizsgálja az ásványokat. 2020-ban azonban útjára indul az a marsjáró, amely a kráter közelében landol majd.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »