Ma beszéltem valakivel, s rá kellett jönnöm, hogy az emberek fejében komoly zavar van az irodalom megértése és értelmezése terén. Megpróbálom a probléma lényegét összefoglalni.
A humoros vagy szatirikus (pláne, ha abszurd) nem ellentéte annak, hogy „komoly”. A komoly ellentéte a komolytalan.
És éppígy a humorosnak sem ellentéte a komoly. A humoros ellentéte a humortalan. Két ábrázolási módról beszélünk.
A humoros nem okvetlen „szórakoztató irodalom”, mert az ember felröhög, és a humortalan sem „komoly” önmagában, és nem hordoz mélységeket, csak azért mert az ember olvasása közben ásítozik. Sőt, bizonyos szempontból a szatíra magasabb rendű, mert egyes dolgokat már csak így lehet érzékeltetni.
Mellesleg mindenki nézzen magába: mikor érzi magát jobban megsértve – melyik veszélyesebb fegyver -, ha azt mondják „Ön nem jó ember”, vagy ha körberöhögik? (Na, ugye…)
Elnézést, ha volt akit egyértelmű dolgokkal untattam..
Forrás:pozsonyiadam.blogspot.com
Tovább a cikkre »
