Ösztönzőleg hatnak az építőipar teljesítményére és az ingatlanpiaci forgalomra a kormány közelmúltban meghozott intézkedései, így a lakásáfa csökkentése, illetve az otthonteremtési támogatás kiterjesztése. Ezek a lépések azonban csak néhány ezer családot érintenek. A kormányzat által leállított energiatakarékossági célú lakásfelújítási program keretében akár több százezer tulajdonos is részesülhetett volna vissza nem térítendő uniós támogatásban.
Várhatóan fellendítik az építőipart a kormányzat közelmúltban meghozott intézkedései, az új lakások áfájának 27-ről 5 százalékra való csökkentése, illetve a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) bővítése. E lépések mellett azonban továbbra is szükség volna a lakások energiatakarékossági célú felújításának támogatására, mert elkerülhetetlen a zömében korszerűtlen, 4,3 milliós hazai lakásállomány jelentős részének tatarozása. Néhány ezer új otthon építése ugyanis nem oldja meg a lakhatási gondokat – nyilatkozta lapunknak Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója.
Szakmai számításokból kiderül: amíg az áfacsökkentés és a csok együttesen is csak néhány ezer családot érint, addig a lakásfelújítások kormányzati támogatása százezres nagyságrendű beruházási hullámot indítana el a lakosság körében.
70 milliárdos bevétel
Számítások szerint már évi 40 ezer lakásnak, azaz 100 ezer ember otthonának az energetikai felújítása is több tízezer munkahelyet teremtene országos elosztásban, s évi 70 milliárd forint költségvetési többletbevételt termelne. Ugyanezt a hatást az új lakásépítések ösztönzése viszont távolról sem éri el.
A felújítási támogatások folyósítása mellett szóló érvek ellenére a kormányzat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem ad vissza nem térítendő pénzügyi segítséget a háztartásoknak – jegyezte meg Szalai Gabriella. Pedig ehhez már megvolna a forrás a különböző uniós operatív programokban. A vissza nem térítendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetne. A szakértő hangsúlyozta: mindenképpen szükség lenne kormányzati segítségre a lakások korszerűsítéséhez, mert a hazai tulajdonosok többsége képtelen a saját erejéből fedezni az ilyen beruházásokat.
Pezsgést várnak
Az Otthon Centrum elemzése ugyanakkor az ingatlanpiac felpezsdülését vetíti előre az új kedvezmények megjelenése nyomán. A tanulmány kiemeli: 2016 elején két markáns kormányzati döntés élénkíti a lakóingatlanok piacát. Az egyik, hogy idén januártól a 150 négyzetméternél kisebb lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű új családi házak esetében 5 százalékra csökkent az áfa. A másik pedig az, hogy a csok január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel vált igényelhetővé. Így aki 2016-tól három gyereket vállal, annak 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás jár, valamint 10 millió forint hitel, 25 éves futamidővel, garantáltan maximum 3 százalékos kamattal.
Az ingatlanforgalmazó cég összefoglalójából kiderül, hogy 2016-ban, valamint az előttünk álló években a tavalyinál is nagyobb forgalom várható a lakáspiacon, az adásvételek száma elérheti a válság előtti évek 180-190 ezres szintjét. Az áfacsökkentés a kínálatot, míg az új csok a keresletet fogja élénkíteni. Az elemzés megállapítja: az újonnan épült házak a teljes ingatlanforgalom töredékét teszik ki. Tavaly 140-150 ezer körüli tranzakció volt, ebből mintegy 4300 volt az újépítésű otthon. Idén azonban akár 8-9 ezer eladásra szánt lakás is épülhet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
