Amit az orrunk alá dörgölnek: A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.A párhuzamos társadalom (PT) a saját törvényei szerint él. Ennek ellenére a zsidóság a “mi” törvényeinket dörgöli folyamatosan az orrunk alá, ami szerint nekik joguk van ehhez is, meg ahhoz is. Tagadják, hogy ők közben a Talmud szerint élnének, ami a goj (nemzsidó) törvényszéken hamis eskütételre biztatja őket, a „szentéletű zsidókat”. A módszer ez:-Első lépésben, a kiegyezés után (1867), Ránkvándorlás milliós tételben (lásd Hóman-Szekfű enciklopédia pontos, éves kimutatásait). Aztán 7 gonosz lépésben megszerzik a hatalmat!
-Gyors integráció: gazdasági és politikai pozíció szerzés egymás elvtelen, faji alapú támogatásával -Párhuzamos Társadalom kialakítása, titokban a saját törvények gyakorlása a vallási vezetőkön keresztül.-Magyarország feldarabolásában 1918-ban segédkezet nyújtanak a külső ellenségeknek. Kommunista, proletár népfelkelésnek álcázott Nagy-Izrael megalakítási kísérlete Magyarország területén 1919-ben.-A PT kifejlesztése, megerősítése. Legmagasabb politikai pozíciók megszerzése, pártokba való tömörülések, kedvező törvények meghozatala, a gazdanép “ésszerű” parlamenti tevékenységének köszönhetően.-Második PT kifejlesztésére való törekvés: a cigányság magyarság ellen való heccelése. A gyűlöletkeltés forrasztja egybe a PT-at.-A muzulmánok, mint harmadik lehetséges PT nyakló nélküli támogatása.-Közben beférkőzés minden párton keresztül a magyar törvényhozásba: pártok fölötti titkos összejátszás, titkos koordinált érdekegyeztetés.-És íme, itt vannak a “mi törvényeink”, amire hivatkozhatnak: a ránkvándorolt egy millió zsidó államalkotó tényezői Magyarországnak! Nemcsak hivatkoznak erre, hanem folytonosan az orrunk alá dörgölik!!! Ti hoztátok ezeket, tehát jogunk van rá, hogy minket, mint államalkotó tényezőket minden területen tekintetbe vegyetek!NIFKözreadja: http://www.zsidokisebbseg.com/Törvénycikkek
1949. évi XX. törvény: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA(részlet)
68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
1993. évi LXXVII. törvény: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól(részlet)
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élô mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétôl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megôrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
55. § (1) Az állam a Magyarországon élô kisebbségek jogai érvényesítésének pénzügyi fedezetéhez a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint ad támogatást.(2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékbena) kiegészítô normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetôleg az anyanyelvi (anyanyelvű) iskolai oktatáshoz;b) az Országgyűlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetôleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek működését.
61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minôsülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyűlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésrôl szóló 1989. évi XVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrôl(részlet)
1. § A Magyar Köztársaságban az országos népszavazáson (a továbbiakban: népszavazás) és az országos népi kezdeményezésben (a továbbiakban: népi kezdeményezés) mindenki részt vehet, aki az országgyűlési képviselôk választásán választójoggal rendelkezik (a továbbiakban: választópolgár).
4. § (1) Az Országos Választási Bizottság gondoskodik a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetôleg a népi kezdeményezés aláírásainak ellenôrzésérôl.
6. § Az Országgyűlés elnöke a törvényben foglalt feltételeknek megfelelô kezdeményezést a 4. § (3) bekezdése, illetôleg a 9. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követô legközelebbi ülésnapon bejelenti.
7. § (1) Az Országgyűlés a kezdeményezést köteles napirendre tűzni és megtárgyalni.20. § A népi kezdeményezésrôl a 6. § szerinti bejelentést követô három hónapon belül dönteni kell.1997. évi C. törvény a választási eljárásról(részlet)118. § (3) Az aláírásgyűjtô íveken a saját kezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenôrzése céljából – fel kell tüntetni a kezdeményezô olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
Kategória:Ajánló, Belföld, Publicisztika Tagged: nemzetbiztonsági rizikó, párhuzamos társadalom, zsidók
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
