Mégpedig egyszerűen azért, mert nem létezik.
Természetesen szó sincs egy növényfaj kipusztulásáról, normand fenyő ugyanis sosem létezett. Ahogy normann sem. A karácsonyfaként is népszerű kaukázusi jegenyefenyő – tudományos nevén Abies nordmanniana – Alexander von Nordmannról, egy finn botanikus-zoológusról kapta hétköznapi nevét.
Az előtag tehát megvan, már csak azt kellene eldönteni, hogy hogyan írjuk. Nagy- vagy kisbetűvel kezdjük? Kötőjellel kapcsoljuk az utótaghoz, egybeírjuk, különírjuk? Ez már nem annyira egyértelmű.
Látszólag egyszerű a válasz: Nordmann-fenyő, méghozzá a helyesírási szabályzat 166. pontja alapján: „Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran alkotnak jelöletlen összetételt (pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra, Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta). Ilyenkor a személynévhez a köznevet kötőjellel kapcsoljuk, például Ady-vers, Balassi-strófa, Bessenyei-kúria, Celsius-fok, Jókai-villa, Kodály-módszer…”
Igen ám, de ugyanez a szabálypont szót ejt a köznevesülésről is: „Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett, az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk, például: ádámcsutka, krisztustövis, martinkemence, pálfordulás, röntgensugár, szentjánoskenyér.” Ugyanerről a 201. pontban ez olvasható: „A tulajdonnevek és a közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat […] kisbetűvel kezdjük, és az alkotóelemeket egybeírjuk, például: ádámcsutka, pálfordulás, pullmankocsi, wertheimzár. Az idegen írásmódot ez esetben is gyakran magyarossal váltjuk fel, például: dízelmotor, dízelolaj, makadámút, pasztőroltás.” Azaz a kaukázusi jegenyefenyőt írhatjuk úgy is, hogy nordmannfenyő – ha köznevesült. Sőt, úgy is, hogy nordmann fenyő, ha a nordmann önállósul, és a fenyő csupán magyarázó céllal hozzákapcsolt szó. Erre is találunk példát: a Gerbeaud-süteményből zserbósütemény, majd zserbó lett, a Havanna-szivarból, havannaszivar, aztán csak havanna.
Hogy mikor tekinthetünk köznevesültnek egy kifejezést, arra nincs egyértelmű válasz. Ezzel kapcsolatban a már idézett 201. pont ad némi eligazítást. „A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs, idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs, magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor, ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.”
Azt mindenki döntse el maga, hogy fenyőnk ügyében elég széles körben végbement-e már a társadalmi tudatban a köznévvé válás. Azaz a fent ismertetett kereteken belül szabad a választás. Tehát írhatjuk nagybetűvel és kötőjellel: Nordmann-fenyő, vagy kis kezdőbetűvel egybe vagy külön: nordmannfenyő vagy nordmann (fenyő); a Nordmann fenyő, a Nordmannfenyő és a nordmann-fenyő alak mindenképp hibás. Előbb-utóbb valamelyik kisbetűs formánál fogunk kikötni, kérdés, tartunk-e már ott. A dízelmotor szó hosszú évtizedek óta jelen van a magyar nyelvben, de még mindig vannak, akik következetesen Diesel-motornak írják. A Nordmann nevet legalább ugyanúgy ejtjük, ahogy írjuk, itt a köznevesülés talán nem fogja megrettenteni azokat, akik valamilyen megmagyarázhatatlan okból cikinek érzik a magyaros formát. Lehet, hogy már néhány év múlva általánossá válik a kisbetűs írásmód – csak figyeljünk, hogy ne normann vagy normand legyen.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
