Árvai Péter Prezi-vezér szerint új, „optimistább” himnuszt kell írni Magyarországnak. Kedves Árvai Péter, nekünk még akkor is erre a magyar himnuszra fog együtt dobbanni a szívünk és ezt fogjuk énekelni, amikor a Preziről már a kutya sem fogja tudni, hogy az micsoda.
Az mindig egy csodálatos dolog, amikor valaki egy ötletet meg akar valósítani. Kevés szebb dolog van a vállalkozásnál, amikor valaki hisz abban, amit csinál. Továbbá ért is hozzá, és a hosszú és kitartó munkát egy idő után siker koronázza. Mindig is csodálattal néztem az ilyen emberekre, akik mertek nagyot álmodni és képesek voltak megvalósítani álmaikat. Nem véletlen, hogy a magyar történelem – számomra legalábbis – legszebb korszaka épp a reformkor. Amikor olyan magyarok vették kezükbe az ország sorsát, akik elhatározták, hogy felemelik hazájukat.
Személyes kvalitásaikat félretéve, ezt a reformkor nagyjai nem csak azért tudták megtenni, mert hittek valamiben. Hanem azért, mert olyan arisztokrata családokból származtak, melyek évszázadok óta kormányozták Magyarországot, és pontosan tisztában voltak azzal, hogy a gazdasági és politikai hatalommal felelősség is jár. Persze ők nem egyik napról a másikra lettek milliárdosok.
Ezzel szemben Árvai Péter zsebcégéből hamar Magyarország egyik legfontosabb cége lett. Nem véletlen, hogy éppen szerinte a „mai világban a tapasztalat kevésbé számít, mint a kreatív hozzáállás”. Ez azért is problematikus, mert a kreativitás önmagában nem érték. Hogy egy példát mondjak, épp a legnagyobb és legkegyetlenebb diktátorok szoktak a leginkább kreatívak lenni.
Persze az még nem lenne baj, hogy Árvai ezt gondolja. A siker már csak olyan, hogy gyorsan az ember fejébe száll. Főleg akkor, ha gyorsan jön és nagy. Ilyenkor szokta azt gondolni az ember, hogy ő még többre képes, és hogy ő valamiféle kiválasztott, akinek feladata jobbá tenni a világot. Árvaival és a prezis barátaival sincs ez másként, hisz most már évről évre támogatják a budapesti melegfelvonulást.
Nem olyan rég új óvodát alapítottak, mely nem a hagyományos oktatási módszereket alkalmazva, hanem projektalapon oktatja az óvodásokat. És most Árvai már ott tart, hogy úgy érzi, hogy beleszólhat abba is, hogy Magyarországnak milyen legyen a himnusza. Ezzel a „kreatív” gondolattal olyan emberek nyomdokába lépett, mint Rákosi Mátyás, vagy Geszti Péter. Legyen ugyanis a himnusz valami vidám. Valami „optimista”. Nem pedig az a búskomor, melyet a reformkor két nagy alakja, Kölcsey és Erkel ránk hagyott.
Kedves Árvai Péter, nekünk még akkor is erre a magyar himnuszra fog együtt dobbanni a szívünk és ezt fogjuk énekelni, amikor a Preziről már a kutya sem fogja tudni, hogy az micsoda.
Forrás:spiler.blog.hu
Tovább a cikkre »