A világpolitikában zajló kaotikus események, gazdasági válságok és háborúk hátterében egy maroknyi hatalmasságból álló láthatatlan csoport, az illuminátusok aknamunkája érhető tetten. Az 1776-ban alapított és alig másfél évtizedet megélt illuminátus reng ténylegesen meg sem szűnt, és a világkormány létrehozásán ügyködik a nagypolitika kulisszái mögött. A modern kori felfogás szerint az illuminátusok olyan zárt, a világ néhány leggazdagabb, többségükben és óriási befolyással rendelkező ZSIDÓ családja által alkotott informális csoport, amelynek legfőbb célja az többségükben Új Világrend (New World Order) létrehozása, és saját hatalmuk globálissá tétele.
Az illuminátusok egy globális összeesküvés, amely a Föld összes országa felett uralkodó, úgynevezett
világkormány útján kívánja megvalósítani kizárólagos hatalmát.
Az illuminátusokat állítólagosan alkotó családok között számos ismert, a közéletben és a nemzetközi pénzvilágban vagy gazdasági életben meghatározó szerepet játszó névvel találkozhatunk.
13 család alkotja a modern kori illuminátust, közülük a legismertebbek az Astor, a DuPont, a Rockefeller, a Rothschild, a Kennedy, a Russell, az Onassis és a Morgan családok.
A „klán” családjai közé sorolt Kennedy família talán leghíresebb tagja John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35., hivatalát 1961. január 20-a és 1963. november 23-a között betöltő elnöke éppen azért esett a híres dallasi merénylet áldozatául, mert túl sokat tudott, és szembement az illuminátusok törekvéseivel.
Az illuminátusok meghosszabbított keze az 1954-ben életre hívott és a szabadkőműves páholyokhoz hasonlóan tökéletes titoktartás mellett működő informális tanácskozó testület, a Bilderberg-csoport, sőt – Coleman vélekedése szerint – még az 1927-ben létrejött szélsőséges iszlamista szervezet, a Muszlim Testvériség is.
A világ egyik legnépesebb vallási közössége, a muszlim világ ugyanúgy nem kerüli el az illuminátusok figyelmét, mint a keresztény kultúrkörhöz tartozó országok, az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán át Európáig, illetve egészen Oroszországig terjedően. Az illuminátusok terveiben a Muszlim Testvériség lenne az iszlám világ megosztásának trójai falova, és a felette való befolyás megszerzésének legfontosabb eszköze.
Az illuminátusok rendkívül zárt közösség, és senkit sem engednek maguk közé.A titkolózás olyan szintű, hogy még a fedőszervezetek tagjai sem tudják, hogy valójában ki is áll felettük, és ténylegesen kik irányítják őket.
A szabadkőművesek és szcientológusok, valamint a Bilderberg-csoport állandó tagjai közül a legmagasabb szintű vezetők és néhányan a legbefolyásosabbak közül az illuminátusok úgynevezett informális, kívülálló tagjai, akik a kapott instrukciók „postásai” és végrehajtásuk felelősei.
A világ feletti globális uralom megszerzésének forgatókönyve több egymásra épülő és egymással összefüggő alapvetésre épül. Ezek együttes célja a társadalmak szélsőséges atomizálása, az egyének tudati manipulálhatóságának megteremtése, a felettük való korlátlan befolyás megszerezése végett. Ennek egyik eszköze a morális iránymutatást és normákat adó vallások lejáratása, valamint fokozatos felszámolása.
Az illuminátusok fontos célja a konteós teóriák szerint a társadalom legerősebb sejtje, a családi kötelék fellazítása a házasság intézményének szétzilálásával. Ezt a házasságon kívüli kapcsolatok, a szingli és genderkultusz, valamint a különböző szexuális devianciák propagálásával lehet elérni.
A megvalósítandó programpontok közül a patrióta gondolkodásmód, nemzettudat felszámolása az egyik legfontosabb, ezt a nemzeti hagyományok lejáratásával, ósdinak, maradinak nyilvánításával és az úgynevezett multikulturális társadalmak kiépítésével vélik megvalósíthatónak.
A nemzeti kormányok és egyes nagyobb, közös kulturális gyökerekre épülő közösségek meggyengítésének másik legfőbb eszköze a globális gazdaság, benne az államok eladósításával, a protekcionista jellegű nemzetgazdasági szabályozók kiiktatásával és a transznacionális vállalatok igényeinek megfelelő szabályok kierőszakolásával.
Az illuminátusok a világkormány megteremtését a meglévő struktúrák káoszba döntésével akarja kikényszeríteni, akár egy újabb globális háború útján.
Barruel, Robinson, valamint – többek között – Des Griffin és Jan Udo Holey szerint az elmúlt bő kétszáz év világrengető eseményei, köztük, az 1789-es Nagy Francia Forradalom, Napóleon színre lépése, az első és második világháború, sőt, még az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom, valamint Adolf Hitler hatalomra jutásának hátterében is az illuminátusok álltak.
A felvilágosodás kora, a fény századának is nevezett 18. század, a francia enciklopédisták, Diderot, D’Alambert, Helvétius, továbbá Rousseau és Voltaire, valamint Immanuel Kant, David Hume és Hegel munkássága fordulópontot jelentett az emberi gondolkodás történetében.
Az illuminátus rend kezdetben csak alig néhány tagot számlált, nem volt több egy kisebb kávéházi klubnál. A társaság életében Adolf Knigge báró 1780-as belépése gyökeres változást jelentett. Knigge 1782-ben a szabadkőműves páholyok mintájára átszervezte a rendet. A társaság élén álló elnöki kollégium, az úgynevezett areioszpagosz vált az illuminátusok legfőbb vezető testületévé. Alig néhány év leforgása alatt a Német-római Birodalom 70 városában és bizonyítható módon Svájcban létesültek szabadkőműves mintára páholyok.
Az egyház és az államhatalom ellenséget látott bennük. Az illuminátus rend társadalomról alkotott felfogása a libertiánus utópiák világához tartozott. Az egyén felszabadítása volt a célja a katolikus egyház és az államhatalom despotizmusa alól. Az illuminátus legfőbb titka, az úgynevezett arkánum, a saját erkölcsi-uralmi rendszerük jövőbeli kiterjesztése az egész világra.
Az arkánumról, a rend legfőbb titkáról csak néhány beavatott tudhatott
Forrás: Youtube
Az arkánumról azonban csak a rend legfelső vezetése, az arioszpagosz tudhatott,
az alsóbb szinten álló tagok és a frissen belépettek, a novíciusok nem voltak beavatva a végső cél titkába. Az illuminátus rend az egyén szabadságát, a „despotizmus alóli felszabadítását” az állam nélküli uralom megteremtésével gondolta elérhetőnek.
Hatalomra jutásukat békésen, forradalom és vérontás nélkül képzelték el,
úgy, hogy az államrendet a közigazgatásba beépülő tagjaik segítségével, belülről fogják lebontani.
Egyesek az illuminátus rend tanaira vezették vissza a jakobinusok eszmeiségét
Forrás: Wikimedia Commons
Az illuminátus és a szabadkőműves-páholyok között kezdetektől fogva létezett az átjárás, maga az alapító, Weishaupt is szabadkőműves volt. A két szervezet szimbólumrendszerében ugyancsak voltak átfedések, így például a mindent látó szem jelképében.
A szabadkőművesség és az illuminátusok szimbólumrendszere is sok átfedést mutat
Forrás: Youtube
A fennmaradt források szerint a hozzávetőleg 2000 főből álló illuminátus rend egyharmada gyakorolta a szabadkőművességet,
70 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezett, és 75 százalékuk dolgozott a korabeli közigazgatásban.
Valódi 18. századi elitklub volt, a tagság harmada a nemesség és az arisztokrácia köreiből került ki.
A szabadkőművességbe olvadva élt tovább a rend eszmeisége
Az illuminátust mind a katolikus egyház, mind pedig a bajor választófejedelmek veszélyes, az államrend felforgatását célzó szervezetnek tartották. A szervezeten belüli válság, amely az alapító Weishaupt és a rendet felvirágoztató Knigge báró közötti személyi ellentétek nyomán bontakozott ki, oda vezetett, hogy az 1784 februárjában megtartott és új areioszpagoszt választó kongresszus után Knigge faképnél hagyta az illuminátust.
A belső meghasonlás miatt kiszivárgó információk felkeltették a választófejedelmi udvar gyanakvását is. Az „ész államát” megvalósítani akaró illuminátusban – és más kisebb, de hasonló elveket valló titkos társaságokban – veszélyes, felforgató szervezetet láttak. 1785. március 2-án Károly Tivadar bajor herceg mind az illuminátust, mind pedig a szabadkőművességet mint a vallás ellenségeit és hazaárulókat, rendeletileg betiltotta.
Johann Bode kísérelte meg utoljára feléleszteni a rendet 1793-ban, sikertelenül. Az udvar a házkutatások során lefoglalta a rend iratait, sőt a tagok névsorát is megszerezték. VI. Pius pápa 1785-ben a rendhez való tartozást ellentétesnek minősítette a katolikus hittel. 1787-ben a bajor udvar az illuminátus rend működéséről megszerzett dokumentumok másolatait elküldte az európai uralkodóházaknak. A rend működése ezzel végleg ellehetetlenült, mint ahogyan Johann Bode utolsó kísérlete is, hogy 1793-ban Weimarban újjáélessze az illuminátust, kudarcba fulladt.
Sokak szerint azonban a rend nem „halt meg”, hanem a szabadkőművességbe beépülve, főnixmadárként éledt újjá, hogy a hőn áhított világhatalomra törjön.
HUNHÍR. INFO – ORIGO.HU NYOMÁN
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
