A grúz hegyek közt épült titkos obszervatórium sokáig vezető szerepet töltött be az űrkutatás területén. A BBC ellátogatott a helyszínre, hogy megnézze, mi lett a manapság évi 15 ezer látogatót vonzó létesítmény sorsa a hidegháború után.
Egy erdővel borított hegyen, mintegy 700 méteres magasságban egy kicsi, de elszánt kutatócsoport a világ megmentésén munkálkodik. Az Abastumani Obszervatórium Grúziában, mintegy 20 mérföldre a török határtól található.
„Tizennégy teleszkópunk van”, ezek közül jelenleg kettő működik – mondta a BBC-nek dr. Maia Tordua, az létesítmény igazgatója, egyben a Tbilisziben található Ilia Állami Egyetem professzora.
Vezető szerep
Abastumani egykor élen járt a csillagászati fejlesztésekben. A város, mely régen híres volt fürdőiről, a Romanov család nyári üdülőhelye volt. A cár öccse, Georgij Romanov lelkes amatőr csillagászként tudósokat hozott a térségbe Szentpétervárról. Az évszázad végére megépült Abastumani első teleszkópja, és a 19. század első két évtizedében az orosz kulturális elit szociális és tudományos központjává vált.
Később a szovjetek hivatalos obszervatóriuma lett, és jelentős szerepet töltött be az űrtechnológia iránt kialakult érdeklődési hullámban, mely végül a Szputnyik fellövésével tetőzött. Az 1937-ben létrehozott teleszkóp egyike annak, amelyeket még ma is használnak.
A mennyiség a minőség rovására ment
Azonban az Abastumani tudósainak nem mindig volt sok tennivalójuk. „A grúz csillagászok elsősorban megfigyelőként szolgálták az orosz csillagászokat” – idézte fel Eugeny Kharadze, aki az aktív galaxisokban működő fekete lyukakat vizsgálja. Hozzátette: idővel a korrupció is elterjedt, a szolgálati idő és a személyes kapcsolatok többet értek a tudományos hozzáértésnél.
Komoly problémát jelentett a szovjet társadalom elzártsága is, mely gátolta az orosz folyóiratokon kívüli publikálást és a többi tudóssal történő nemzetközi együttműködést. Ráadásul a „mennyiség a minőség rovására ment”: minden ötéves terv egy mutatós, új épület felhúzásával zárult le, ám az obszervatórium tényleges technológiai fejlesztését figyelmen kívül hagyták.
Tömegesen távoztak a csillagászok
De az egykori kihívások, melyekkel az Abastumani tudósainak szembe kellett nézniük, eltörpültek amellett, ami ezután következett. 1989-ben az obszervatóriumnak még vezető szerepe volt: több mint 250 ember dolgozott a létesítményben, és élt a térségben a családjával – magyarázta Tordua.
Az Abastumani Obszervatórium Fotó: Lev Nosov/RIA NOVOSTI / Europress/AFP
Viszont „néhány hónap alatt minden megváltozott” – tette hozzá. A Szovjetunió összeomlott, Grúzia függetlenné vált, és káosz alakult ki. Áramszünetek léptek fel. Négy hónapig nem volt villany, ám ennél aggasztóbb volt, hogy a fűtés is szünetelt, így 2-3 fok körül alakult a hőmérséklet. A tudósok az erdőből gyűjtöttek tűzifát, pénzt pedig nem kaptak: az állam személyenként mindössze 300 gramm kenyeret adott naponta. A legtöbb csillagász Tbiliszibe ment dolgozni, vagy ösztöndíjjal külföldre távozott.
Végül – a rózsás forradalom után – Miheil Szaakasvili hatalomra kerülése fordulatot hozott az obszervatórium életében, és 2008-ban az Ilia Állami Egyetem égisze alatt a finanszírozás új szintre lépett.
Évi 15 ezer látogató érkezik
Azonban a csillagvizsgáló napjainkban is komoly kihívásokkal küzd: az anyagi támogatás továbbra is minimális, és a repülőgépek megváltoztatják a megfigyelési eredményeket. Tordua és csapata a légi közlekedési hatósághoz fordult azt kérve, hogy változtassák meg a gépek útvonalát, de nem jártak sikerrel. Ráadásul a működésképtelen teleszkópok megjavítása is túl sokba kerülne.
Ugyanakkor – a nehézségek ellenére – Tordua rendíthetetlen, és büszke arra, hogy ilyen messzire jutottak. Jelentős tudományos eredményeik mellett kiemelte, hogy az Abastumani évi 15 ezer látogatót vonz, a vendégkönyvben pedig nem csak orosz és grúz, hanem német, angol, francia, örmény és héber nyelvű bejegyzések is szerepelnek. Mint mondta, ez is azt bizonyítja, megvan a lehetőség arra, hogy Grúzia ismét szerepet kapjon a nemzetközi tudomány színpadán.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
