Pontról pontra újrajátszódik Délvidéken az, ami Felvidéken már egyszer már láthattunk: a kollaboráns magyarok elhatárolódnak, a hatalom fenyegetőzik, a magyar kormány pedig készségesen asszisztál ehhez.
Provokáció a Jobbik képviselői fogadóirodájának megnyitása a vajdasági Zentán, ami csak rontani tud a magyar-szerb kapcsolatokon – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Luxembourgban.
A „magyar-szerb együttműködés sohasem volt olyan jó, mint napjainkban”. Az olyan lépések, mint Szávay István képviselő zentai irodája
csak rontani tudnak a kapcsolatokon, javítani semmiképpen sem
– hangsúlyozta a magyar miniszter az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) 12. külügyminiszteri szintű tanácskozása szünetében.
Pár héttel ezelőtt még messze nem látszott ennyire remeknek a magyar-szerb viszony. A szerb miniszterelnök Auscwitzhoz hasonlította a magyar határkerítést, és „brutális”, „nem európai” fellépésről beszélt a szeptemberi röszkei összecsapások kapcsán. Szijjártó akkor válaszul a szerb rendőrséget hibáztatta az incidens miatt, mondván: nekik kellett volna fellépni az agresszíven viselkedő migránsokkal szemben. Belgrád és Budapest viszonya azután váélt ismét „barátivá”, hogy a szerbek a magyar határ lezárása után Horvátország felé terelték az emberáradatot. Zágráb mindkét országot érintő vagdalkozásaival szemben aztán már megszületett az összefogás. Ennek oltárán pedig a jelek szerint Orbánék feláldozhatónak vélik a délvidéki magyarság érdekeinek képviseletét is.
A külügyminiszer szerint erre most amúgy sincs szükség, hiszen „a szerb kormány sokat tett azért, hogy a magyar közösség széles körű jogokat élvezzen Szerbia területén, a Vajdaságban”.
Lássuk, milyen sokat!
Csonka Áron, a Vajdsasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke nem ennyire elégedett. Az Alfahír kérdésére elmondta: a mostani szerb kormány idején érdemi jogkiterjesztés nem történt, sőt
„még szerzett jogaink egy része is veszélybe került”
Példaként említette a maygar nyelven is tájékoztató média helyzetét, amely a korábban közösségi, vagy önkormányzati tulajdonban álló orgánumok privatizációjával drámaian megromlott. Sorra szünnek meg a magyar nyelvű orgánumok, és, amik még megvannak, azoknak a sorsa is kérdéses – mutatott rá a délvidéki politikus. Hozzátette: az IMF elvárásainak megfelelően megindult oktatásügyi megszorítások kapőcsán is jól látható, hogy a szerb kormány a nemzetiségi iskolákon akar spórolni: osztályokat vonnak össze, magyar tagozatok szűnnek meg.
Jogunk van védelmet kérni
A mindenkori belgrádi kormányzattal kínosan jó kapcsolatra törekvő Vajdasági Magyarok Szövetségének menetrendszerinti elhatárolódása persze ezúttal is megérkezett. Ám a délvidéki politika nem egységes ebben a kérdésben.
A képviselői iroda megnyitóján Csonka Áron, a VMDK elnöke a sajtónak azt mondta, „egy-egy ilyen képviselet sokat jelent számunkra, hiszen Szávay István képviselő úr tagja a Nemzeti Összetartozás Bizottságának is, és mint ilyen első kézből tud információkhoz jutni, valós információkhoz”.
Rácz Szabó László, a zentai székhelyű Magyar Polgári SZövetség elnöke pedig így vélekedett: „Nagyon fontos az, hogy a magyar parlament első kézből értesüljön, ne holmi áttételeken keresztül arról, hogy mi történik itt nálunk. Mi úgy gondoljuk, mi, akik szavazói vagyunk a budapesti parlamentnek,
jogunk van akár védelmet kérni, akár odaszólni is, hogy vigyázzatok ránk”.
Mikor értik meg?
Mikor érti már meg a kormány, hogy a Jobbik nem akar rosszat a határon túli magyarságnak, hogy célunk nem a feszültségkeltés, hanem az alezskított részeken élők képviselete? – reagált Szávay István a külügyminiszter megbélyegző szavaira. A külügyminiszter a képviselői iroda elutasításával szembe megy az elszakított magyarságért vállalat felelősséget világosan kimondó Alaptörvénnyel, a délvidéki választókkal való kapcsolat tartás „provokációnak” minősítésével pedig
„szembeköpi a kettős állampolgársági törvényt”.
– szögezte le a Jobbik alelnöke.
Szávay István a múlt csütörtökön nyitott országgyűlési képviselői fogadóirodát Zentán, miután a hatóságok kétszer is betiltották a Jobbik pártirodájának működését Szabadkán. A megnyitón azt mondta: azért jött, hogy segítséget nyújtson a helyieknek a magyar állampolgárság és a szükséges dokumentumok megszerzésében, és tanácsot adjon az őket érintő problémák megoldásában.
A szerb államizgatási és önkormányzati minisztérium kedden bejelentette, vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a Jobbik politikai tevékenységet folytat-e Szerbiában? Ez ugyanis szerintük nem volna szabályos, mert a párt nincs regisztrálva az országban. A hatóságok vehemenciáját a Vecernje Novosti nevű lap igyekezett hűteni azzal, hogy írásában felhívta a figyelmet:
a minisztériumnak nincs joga betiltani egy párt működését Szerbiában,
ezt csak az alkotmánybíróság teheti meg.
A jelek szerint a magyarbarátsággal amúgy nehezen vádolható szerb sajtó érzékenyebb a délvidéki magyarság politikai jogaira, mint a magyar kormány.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
