Ugyanabban a cellában vár bírósági tárgyalására Lucio Ángel Vallejo Balda spanyol prelátus, ahol korábban a szintén bizalmas vatikáni dokumentumok ellopásáért elítélt Paolo Gabriele pápai komornyikot tartották fogva. A Vatikán nem nyilatkozik, az olasz sajtó kutatja az ügy szálait.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő kedden azt mondta, egyelőre nem tart sajtótájékoztatót Lucio Ángel Vallejo Balda prelátus és a világi Francesca Immacolata Chaouqui őrizetbe vételéről
Az 54 éves pap a pápai állam börtönébe került, a gyermeket váró 32 éves nő hazatérhetett otthonába. Francesca Immacolata Chaouqui a Corriere della Sera olasz napilapnak hangsúlyozta, hogy semmi köze az ügyhöz, amelybe Vallejo Balda akarta „belekeverni”. A PR-szakértőként és lobbistaként ismert, egyiptomi apától született nőt az olasz sztárügyvéd, Giulia Bongiorno (a maffiaperben felmentett volt olasz kormányfő, Giulio Andreotti egykori ügyvédje) védi. A pápai állam büntető törvénykönyve szerint
nyolc évig terjedő börtönt kockáztatnak
bizalmas állami dokumentumok ellopása, a sajtónak való kiszivárogtatása miatt. A La Repubblica szerint ennél is súlyosabb a bűnük: elárulták Ferenc pápa bizalmát. Chaouqui Facebook-profilján hangoztatta, hogy ő nem árulta el a pápát.
Lucio Ángel Vallejo Balda a vatikáni gazdasági ügyek prefektúrájának titkára. 2013 júliusa és 2014 májusa között a Vatikán gazdasági-adminisztratív működését átszervező bizottság (COSEA) egyetlen egyházi tagja volt. A COSEA-ba Vallejo Balda ajánlására nevezték ki Francesca Immacolata Chaouquit, aki arról is ismert, hogy 2012-ben a Vatileaks-botrány idején Twitter-fiókján azt írta, XVI. Benedek leukémiában szenved. Később azt állította, nem ő írta azt az üzenetet, feltörték a mobiltelefonját.
Vallejo Balda és Chaouqui neve 2014 áprilisában is együtt szerepelt, amikor XXIII. János és II. János Pál szentté avatásakor több millió eurós vatikáni fogadást rendeztek – kiváltva ezzel Ferenc pápa haragját. Bár nem tagjai, de
mindketten közel állnak az Opus Dei szervezethez.
Az Opus Dei „sajnálatát és fájdalmát” fejezte ki Vallejo Balda őrizetbe vétele miatt.
A dokumentumok eltulajdonítását az olasz sajtó azonnal Vatileaks 2-nek nevezte el. Egyes elemzők szerint azonban nem új lopási ügyről, hanem a korábbi folytatásáról van szó, és az újabb botrány hátterében is ugyanazok a reformokat ellenző csoportok állnak, akik az elsőt kirobbantották. A Vatileaks 2012-ben robbant ki, amikor többek között XVI. Benedek személyes levelezése is az olasz sajtó kezébe került. A dokumentumokat Paolo Gabriele, az egyházfő komornyikja tulajdonította el. Gabrielét a vatikáni bíróság másfél évre ítélte, de 2012 decemberében pápai kegyelemben részesült. Giovanna Chirri, az Ansa olasz hírügynökség vatikáni tudósítója szerint a pápai komornyik „kis hal” volt a kúriában magas tisztségeket betöltő Vallejo Baldához képest. Chirri szerint ez azt mutatja, hogy a vatikáni hatóságok „nem félnek” tisztázni az ügyet.
A mostani nyomozást a vatikáni csendőrség májusban indította, amikor kiderült, hogy feltörték Libero Milone vatikáni főrevizor számítógépét. Pénzügyi kimutatásokat, számlákat loptak ki két olasz újságírónak: a 2012-es Vatileaks ügyben is érintett Gianluigi Nuzzi „Via Crucis” és Emiliano Fittipaldi „Avarizia” (Fösvénység) című, a héten megjelenő könyveihez. Fittipaldi szerint a Vatikán nem követi a Ferenc pápa által meghirdetett takarékosságot és átláthatóságot: az újságíró azt állítja, hogy a pápai állam hatalmas vagyon felett rendelkezik, amelyet jótékonysági célok helyett a bíborosok egy része saját kiadásaira fordít.
Az olasz sajtó feltételezései szerint Lucio Ángel Vallejo Balda árulását egy elmaradt kinevezés okozta: a prelátus a 2014 februárjában létrehozott Gazdasági Titkárság főtitkára akart lenni, de Ferenc pápa mást nevezett ki helyette. Jean-Luis Tauran bíboros szégyennek nevezte a történteket, hangsúlyozva, hogy senki sem tudja megállítani a Ferenc pápa által indított pénzügyi átláthatóság folyamatát.
A vatikáni számítógépes rendszer biztonsági szintjeit a három arkangyal védi: a Mihály fedőnevet viseli a pápai és a szentszéki államtitkárság dokumentumait védő szint, Rafaelnek hívják a középső szintű biztonsági rendszert, amelyhez a revizor computere is tartozott, Gábrielnek nevezik a legalacsonyabb szintű védelmet. Utóbbin Corrado Lanino volt vatikáni informatikus, Francesca Immacolata Chaouqui férje dolgozott.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
