Németországban már sikerült elérni, hogy silány minőségű kínai méz „EU-n kívüli ország” jelöléssel se kerülhessen a boltok polcaira. Lapunk utánajárt annak, mi a gyakorlat nálunk, és azt tapasztaltuk, hogy a CBA-n kívül más hazai üzletlánc egyelőre nem szüntette be a kétes eredetű importméz forgalmazását.
Továbbgyűrűzik a mézbotrány Magyarországon, a méhész szakma pedig kitartóan érvel a fogyasztói társadalom egyik alapelve mellett, miszerint az olcsóbb termék nem biztos, hogy jobb. Sőt, Takács Ferenc a Magyar Nemzet érdeklődésére kijelentette: a magyarországi áruházláncok polcain lévő termékek többségénél az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” címkézés egyet jelent a rossz minőségű, önmagában fogyaszthatatlan, kínai méz használatával. Ahogy azt a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja lapunknak elmondta: az a mézcsomagoló, amelyik elsőként használt olcsó távol-keleti importot a keveréshez, jelentős árelőnyre tett szert, ezért a versenytársak jó része követte a példáját.
Úgy véli, míg Nyugat-Európában a jó minőségű méz mellett legfeljebb a keverés egyharmadához használják a kínai eredetű származékot, addig idehaza ez az arány egyes esetekben a háromnegyed részt is elérheti. Így nem csoda, hogy egy 1600-1700 forintba kerülő normál termékkel szemben akár 500 forinttal olcsóbbat is tudnak kínálni.
Követendő német példa
A dunavarsányi Aranynektár Kft.-t vezető Takács Ferenc a probléma gyökereinek orvoslására követendő példának nevezte a németországit: ott sikerült elérni az EU-n kívüli mézkeverékeknél a „kivéve Kína” jelölés használatát. Így tudták kiszorítani a német áruházak kínálatából a silány minőségű árut.
Abban bízik, hogy a kínai mézkeverékek forgalmazását a magyar bolthálózatok is mielőbb beszüntetik, azt viszont csalódottan vette tudomásul, hogy a többiek nem álltak be a példát mutató CBA mögé. Fodor Attila, az üzletlánc kommunikációs igazgatója ugyanis a termelők múlt pénteki figyelemfelkeltő demonstrációján jelezte: az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által benyújtott jegyzőkönyvek alapján a kínai összetevőt tartalmazó mézkeverékeket leveszik a polcokról. Pedig elmondása szerint a vállalat szúrópróbaszerűen maga is ellenőrzi a termékei minőségét és biztonságát, a méz esetében eddig nem találtak problémás árut.
Találtunk kínai összetevőre utaló EU-n kívüli címkével ellátott terméket
Lapunk utánajárt, akad-e olyan áruház, amely követheti a CBA példáját, a megkérdezett láncok többsége azonban úgy érzi, ez nem az ő harcuk. Megkeresésünkre a Reál közölte: országos szerződése csak magyar mézbeszállítóval van, akinek csak magyar származási helyű terméke van. Ugyanezt tudatta a G’Roby és a Lidl is, utóbbiról mi is meggyőződhettünk tegnap a budapesti üzletek véletlenszerű tesztje során. – A Coop az Aranynektár mézet szerzi be és forgalmazza, a szállító nyilatkozata alapján ez a termék kizárólag magyar alapanyagból készül, tehát nem kevert méz – tájékoztatta lapunkat az üzletlánc. Az Aldiban és a Sparban viszont találtunk kínai összetevőre utaló EU-n kívüli címkével ellátott terméket. – A Tesco polcain található mézek eredetmegjelölése teljes egészében megfelel a jogszabályi követelményeknek – közölte a hipermarket sajtóosztálya. Az Auchan fenntartja álláspontját, miszerint saját márkás, Tuti Tipp méze származási helye „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverékként” van ugyan feltüntetve, de ez a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelel, csak és kizárólag bevizsgált alapanyagokból készül, és jelenleg is megvásárolható az áruházaikban.
A legnagyobb fejtörést éppen ez okozza, hogy a laza szabályozási környezet jelenleg nem kényszeríti ki a gyengébb minőségű mézkeverékek elkülönítését a kifogástalan fajtamézektől. Így a hétköznapi vásárló számára nem egyértelmű, hogy mit kap a pénzéért.
A méhészek tovább küzdenek
A méhészek azonban nem adják fel. Cserényi Péter, az OMME elnökhelyettese tegnap arról számolt be, hogy több Magyarországon forgalmazott, hamisnak minősülő méz vizsgálati eredményeit küldte el egyesületük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), ezek alapján pedig reményeik szerint hamarosan lépéseket tehet a hivatal a hamisított kínai mézet tartalmazó termékek ellen.
A Méhészeti nemzeti program keretében évente több száz mézmintát ellenőriztet az OMME. A brémai mézlaboratórium a Magyarországról származó európai uniós és nem uniós mézkeverékek közül öt mintában mutatta ki a hamis kínai mézet, a vizsgált termékek 40 százaléka pedig ipari méznek minősült. Ez azt jelenti, hogy kizárólag ipari mézként lehetne forgalmazni.
Új módszerrel vizsgáltatják be a mintákat
Cserényi elmondta, emellett nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a nantes-i laboratórium mézre is akkreditáltatta a mágneses magrezonancia-vizsgálatot, amely egyszerre több mint 30 összetevő vizsgálatát teszi lehetővé. Az adatokat összehasonlítják a begyűjtött mézmintákkal, ez alapján választják ki a hamis mézeket. Az OMME már több magyarországi mézmintát is küldött Franciaországba, az eredményekre azonban még várni kell. Lapunk úgy tudja, ez egy-két hetet vehet igénybe.
Az elnökhelyettes szerint az új módszer az egész unióban megoldhatja a hamisított méz okozta problémát, mert olcsó, pontos és gyors vizsgálatot tesz lehetővé, amellyel a hatóságok fellépése is hatékonyabb lehet. Addig is, ha kell, a méhészek újra elmennek Brüsszelbe, ahol horvát, román, szlovák, francia, görög és német kollégáikkal már a múlt héten is tüntettek a kínai mézimport szabályozásának szigorításáért.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 03.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
