Korábbi írása, A megvásárolt újságírók hamar bestsellerré vált és esélyes, hogy menekülthullám visszásságairól szóló új könyve szintén az eladási listák élén végez.
A könyvből kiderül, milyen hasznot hajt egyes nagyvállalatok malmára a “menekültipar”, például azok a gyógyszer cégek, akik a migránsoknak eladott gyógyszerekkel növelték kereskedelmi forgalmukat, vagy hogy hány német szociáldemokrata politikus dolgozik mellékállásban menekülteket elszállásoló szervezetekben. Természetesen számos párt jut törvénytelen módon pluszpénzekhez a “migránsbiznisz” keretein belül, de az újságíróknak is jár egy kis mellékes a menekültek történetéből szőtt érzékenyítő történetekért, amelyek között szép számmal akadnak kitalált sztorik is.
A könyvben szó esik arról a 300 ezer németről – közöttük 32 ezer gyerekről – is, akik hajléktalanként élnek a célországban, miközben Merkel hatalmas erőkkel politizál azért, hogy országa minél több menekültnek szolgáljon új otthonul. Mindeközben a német polgárokra havonta 3500 eurónyi plusz teher hárul minden egyes menekült után. Ez éves szinten 42 milliárd terhet ró az országra.
Ulfkotte leírja, hogy amíg Németország lett az “új haza”, addig jelentős kiáramlás indult el az országból: jelenleg minden negyedik német fontolgatja, hogy elhagyja az országot. Ez a szám éves szinten 165-170 ezer, többségük fiatal pályakezdő, friss diplomás. Az ő utánpótlásuk lesz majd a beáramló afgán és afrikai írástudatlan tömeg.
A könyvből az is kiderül, hogy sok menekültet szállodákban helyeznek el, amely ellen a tulajdonosok sem emelhetnek szót. De nem ritka, hogy kastélyokba, vagy magánnyaralókba vagy éppen idős otthonokba helyeznek el migránsokat. Az pedig, aki menedékben részesül és eltöltött 15 hónapot az országban jogosulttá válik arra is, hogy családját maga után hívja. Végül egy statisztika: Berlinben a zsebtolvajlások száma 55 százalékkal megemelkedett.
Magyar Hírlap
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
