Mottó: Mit kapunk akkor, ha egy szennyvízzel teli hordóba egy pohár nemes vörösbort borítunk? A válasz: egy hordó szennyvizet. Mit kapunk akkor, ha egy nemes vörösborral teli hordóba öntünk egy pohár szennyvizet? A válasz: szennyvizet.
Mint ahogyan azt már október 15-én megjelent híradásunkban közöltük a Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerület Püspöki Hivatala megismételt eljárásban másodfokon folytatja az ifj. Hegedűs Lóránt elleni fegyelmi eljárást. Hangsúlyozzuk: megismételt eljárásban, hiszen a korábbi eljárások alapján a fiatal lelkészt felmentették. No, kérem, itt valami nagyon sántít!
Vajon mi motiválhatja azokat az egyházi erőket, melyek ennyire elementáris erővel, sőt meg merjük kockáztatni, gyűlölettel viseltetnek a nemzet lelkésze iránt? A kérdésre nem könnyű egyszerű választ adni, kiváltképpen annak nem, aki jól ismeri a hazai belpolitikai életnek, az állam és az egyházak közötti kapcsolatait, kifejezetten átlátva az úgynevezett „rendszerváltás” előtti és utáni viszonylatait. Ha sommásan akarnánk fogalmazni, azt mondanánk, a lényeg az, hogy 1990 után, mind a mai napig nem történt meg a valódi rendszerváltás, sem a magyar belpolitikában, sem a magyarországi egyházak életében. Persze ezt a meglátást sokan osztják, de azzal tisztábban kell lennünk, hogy még többen nem, hiszen a média hatalma és befolyása az emberi tudatra a rendszerváltozás megtörténtét erőlteti, ami bizonyos területeken igaz is, legkiváltképpen az ország és a nemzet kirablását illetően.
Ifj. Hegedűs Lórántot egyszerűen „keresztre akarják feszíteni”. Meggyőződésünk, hogy ellenségeinek legnagyobb vágya, hogy a lelkész palástját is veszítse, persze ezt már elérni nem olyan egyszerű és ebben az eljárásban nem is lehetséges. A jelenlegi cél azonban egyértelmű: megtörni azt az embert, aki nem színlel, hanem kimondja az igazságot, tömegek igazságát, rávilágít a hatalom háttérben működő nemzetromboló cselekedeteire, a nemzet belső ellenségeinek tetteire, ráadásul azt is látja, hogyan működnek azok a kapcsolati elemek, melyek meghatározzák akár a református egyház államhoz kapcsolódó gazdasági körülményeit is. Teszi ezt annak az egyébként egy részében álnemzeti és teljes részében nemzetellenes médiatömegnek az ellenében, melynek tudat- és nemzetromboló hatása hosszú évtizedekig meghatározza az emberek közgondolkodását, butít, szellemi nyomorba dönt, és ezzel is megfosztja őket az önálló véleményalkotás, összefüggés-keresés és egyáltalán az önálló gondolkodás természetes, védelmi reakciójától.
Nézzük azonban most a tényeket.
Az ifj. Hegedűs Lóránt elleni támadás elindítója hivatalosan az a Szabó István püspök, aki Dr. Hegedűs Lórántot, vagyis ifj. Hegedűs Lóránt édesapját követte a Dunamelléki Református Egyházkerület élén. Szabó István 1981-ben(!) végzett a Budapesti Református Teológiai Akadémián, majd 1994-ben azon a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett doktori fokozatot, amelynek létrehozásában Dr. Hegedűs Lórántnak kulcsszerepe volt. Ennyit most röviden Szabó Istvánról, de tudnunk kell, hogy egy ilyen jellegű, és ennyire nyomatékosan erőltetett eljárásnak a hátterében valami vagy valaki másnak is meg kell húzódnia ismervén a történelmi múltat, na meg a „rendszerváltás eredményeit”.
Nos, akik ismerik az elmúlt húsz év bel- és egyházpolitikai történetét, figyelemmel kísérték egyes személyek fejlődési útszakaszait, észrevehették, milyen érdekes, ívelt karriert futott be például Balog Zoltán, aki ma miniszterként, korábban Fodor Gábor(!) (most a Liberális Párt elnöke) egyházügyi szakértője, később Orbán Viktor tanácsadója, bizalmasa, egyházügyi tanácsadójaként ténykedett. Szintén érdekes, hogy míg Balog Zoltán „fórumok” tucatjain kiáll a holokauszt áldozatai emlékének nem csupán a fenntartása, de annak – véleményünk szerint – mára erősen túlzott kihangsúlyozása mellett, addig képtelen volt egyetlen szóval is, reális véleményt alkotni arról az eseményről, amely 2013. október 3-án történt a Hazatérés Temploma előtt, amikoris a hőzöngő cionista tömeg olyan súlyosan megzavarta az istentisztelet menetét, amely ellen egy gerinces és becsületes lelkész, kiváltképpen, ha miniszter, felemeli a szavát. Ami még fontos tény, a durva és végtelenül kulturálatlan „villámcsődület”, már akkor elkezdte az üvöltözést, amikor az istentisztelet még kezdetét sem vette. Ne feledjük egy templom előtt!
Helyette mi történik? Az istentiszteletet tartó lelkészt hurcolják meg. Ha valaki azt hiszi, hogy itt a Horthy-szobor avatásának tényéről van szó, téved. Ad abszurdum Magyarországon, de ezt már megszokhattuk és jó, ha mélyen a fejünkbe véssük a régi mondást: „Nem minden az, aminek látszik!” No, hát Balog Zoltán miniszter úr sem az, akinek látszik, vagy legalábbis láttatja magát.
A Balog jelenség egyébként nem egy új keletű dolog, éppen ezen jelenségek megszüntetéséért is szállt síkra annak idején Dr. Hegedűs Lóránt. Úgy látjuk, Balog miniszter nem áll ki lelkésztársa mellett, amely cselekedettel egyébként nem csupán a gyülekezet vezetőjét, de annak híveit, sőt református hívek ezreit megsérti, megalázza. De a gyűlölet, ha létezik valakiben, az sosem múlik el. Persze, azt azért hangsúlyozzuk ki, tisztában vagyunk azzal, hogy Balog Zoltán az érvényben lévő jogszabályok szerint jelenleg lelkészi szolgálatot nem teljesíthet. Teljesít helyette másmilyen szolgálatot… Ami pedig magát a Református Egyházat illeti (ugyanúgy viselkedik, mint a lelkészi szolgálatot nem folytató miniszter, aki egyébként információink szerint jó kapcsolatokat ápol Szabó Istvánnal), lényegében megkérdőjelezi, hogy az ő papjuk tényleg istentiszteletet tartott-e. A többit olvasóink gondolatalkotására bízzuk.
Közben pedig ne feledkezzünk meg a Hit Gyülekezetéről sem, mely egyházba vételéért Balog Zoltán minden tőle telhetőt megtett. Az ő szemszögéből nézve talán furcsa is lett volna éppen a kebleire ölelt kedvencei ellen nyilatkoznia. No meg egy ilyen nyilatkozatnak súlyos vonzata lehet a mai magyar politikai viszonyok közepette. Egyén, egyéni érdekek és előnyök. Nemzeti érdekérvényesítés csupán szavakban, és persze amit mindenképpen ki kell hangsúlyoznunk, az a bizonyos úgynevezett zsidó-keresztény, mostanában éppen a média által az emberi tudatba beégetendő gondolkodási mód, mely igyekszik a két vallást összemosni, vagy éppen a zsidó dominanciát erősíteni. Ez az egyik legnagyobb bűn, melyet a keresztény-keresztyén hívek ellen el lehet követni, ami egyébként a cionista érdekkörök elvárása. Márpedig, ha tetszik, ha nem, létezik Ószövetség és Újszövetség, mely utóbbi teljes szakítás az előbbivel, különben nem jött volna létre és a kettő összemosva teljesen értelmezhetetlen, hiszen alaptéziseiben egymásnak ellentétei.
De térjünk vissza néhány gondolat erejéig ismét Szabó Istvánhoz.
Az ifj. Hegedűs Lóránt elleni eljárásban az egyik érv az volt, hogy azon a bizonyos 2013. október 3-án a Hazatérés Templomában zajlott istentisztelet egyben pártrendezvény is volt, hiszen ott felszólalt Gyöngyösi Márton a Jobbik képviselője. Tegyük hozzá magánemberként és magánemberként mások is megoszthatják gondolataikat a hívekkel, pláne, ha azok a gondolatok aktuálisak eseményekhez megemlékezésekhez kapcsolódnak. Csakhogy arról már senki sem számolt be eddig (mi most megtesszük), hogy nem sokkal ezek után a Ráday Kollégiumban, Szabó István püspöki székhelyén, az egyházkerületi épületben valóban pártrendezvény zajlott, amikor Orbán Viktor és Semjén Zsolt párttársi szövetségének a megerősítését szentelte be maga Szabó István püspök. Egy szakrális, kultikus helyen. No, ez ügyben viszont nem indult semmilyen eljárás. Kérdésünk: Milyen reformáció az, ahol a püspök törvény felett állhat? Jó kérdés ugye? Tessék megválaszolni.
Még egy nagyon fontos esemény, ami joggal erősítheti meg gondolataink helyességét. Bár a médiában nyilvánosságot nemigen kapott, de tény, hogy 2015. október 6-án avatták volna Dr. Hegedűs Lóránt püspök emléktábláját Nagykőrösön, a tanítóképző főiskolán, amit komoly készületek előztek meg. A főszónok Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke lett volna, csakhogy hat nappal az esemény előtt Dr. Szenczi Árpád a Károli Gáspár Egyetem dékánja közölte a VMSZ-szel, hogy az esemény „objektív okok miatt” (így áll az MVSZ híradásában) elmarad. Volt egy másik telefon is, az már a főiskola titkárságán csengett. (megjegyzés: Dr. Hegedűs Lóránt Nagykőrös díszpolgára a tanítóképző főiskola pedig a Károli Gáspár Egyetem egyik karaként működik. Patrubány felkérésre vállalta a főszónoki tisztet. Meggyőződésünk, hogy nem ő volt az oka az emléktábla avatás meghiúsításának. Patrubánynak a személye jól jött indoknak, hiszen a főszónokot hat nappal korábban, de akár kettővel is, le lehet cserélni. Neki – egyébként minden jószándéka ellenére – az indok és a balek szerepe jutott.
Ilyen előzmények közepette tartják meg október 20-án az ifj. Hegedűs Lóránt elleni koncepciós eljárást. Amit pedig feljebb gondolatainkkal érintettünk, higgye el a kedves Olvasó, csupán a jéghegy csúcsára ráhelyezett, hűtőszekrényből gyorsan előrángatott aprócska jégkocka, merthogy nem minden az, aminek látszik, de a legtöbb láthatatlan.
Ami pedig a hordót illeti, jó lenne már teletölteni nemes magyar borral.
Nemes Viktor
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Hírek, Helyzetelemzés, Jegyzet, Publicisztika, Vélemény
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
