Semmilyen kvóta-rendszert nem tart elfogadhatónak a Jobbik – szögezte le már nem először a Jobbik tegnap.. Z. Kárpát Dániel „zéró toleranciát” hirdetett minden hasonló elképzeléssel szemben. Ugyanakkor ma az EU-csúcs zárónyilatkozatába kis híján bekerült a migránsok tagállamok közötti kötelező szétosztása. De, hát mi a gond a kvótarendszerrel? Elmondjuk.
Az Európai Unióban menedéket kérők kvóta-szerű elosztása a tagállamok között már jó ideje beszédtéma Brüsszelben, ám sokáig csak levegőben lógó, teoretikus elképzelés volt. A migrációs krízis felpörgése miatt aztán gyorsan az uniós politika fősodrába került az ötlet. Májusban az Európai Bizottság már előállt egy javaslattal. Ez minden bizonnyal még csak egy meteorológiai léggömb volt, amellyel lemérték, mennyire kedvez a széljárás a kezdeményezésnek, hiszen mindössze 20 ezer ember elosztásáról szólt. A többség (és, ami a legfontosabb: Németország) mellé állt, ám több közép-európai ország, élükön Magyarországgal, hevesen ellenezte. A belügyminiszterek tanácsában aztán szeptember 22-én, az uniós szokásjoggal szembe menve nem konszenzussal, hanem csak többségi döntéssel keresztül verték a javaslatot.
Az elosztásra a nemzeti össztermék nagysága, a lakosság száma, a munkanélküliség, és a korábban menekült státuszt kérvényezők száma alapján kerülne sor. Ez így tök igazságos, nem? – teheti fel a kérdést az olvasó. Nos, a helyzet az, hogy ez a rendszer papíron valóban arányosnak és logikusnak tűnik. A baj csak az, hogy
az egész csak papíron fog létezni.
Az ötlet ugyanis több sebből vérzik, számos okból megvalósíthatatlan, és,
ha sikerülne, az is veszélyes lehetne.
Jelenlegi formájában a kvótarendszer életképtelen – mondja Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője. A szakértő szerint a matematikai képlet alapján való befogadás számos nagyon fontos tényezőt figyelmen kívül hagy:
- A menekültek igényeit, vagyis, hogy hova szeretnének költözni
- A migránsok várható magattartását, vagyis, hogy hajlandóak-e abban az országban maradni, ahová költöztetik őket.
- A befogadó állam befogadó állam jogi, társadalmi sajátosságait
- A helyi társadalom igényeit, vagyis, hogy szeretnének-e befogadni migránsokat.
Az érkezők túlnyomó része határozott igényekkel rendelkezik, leginkább Németországban, esetleg Svédországban, Dániában élne. Ráadásul sokaknak ezen belüli igényeik is vannak, gondoljunk csak a München-Berlin vonat vészfékekkel való többszöri megállítására. A német tartományokon belüli elosztás is problémás tehát, „sokan nem kívánnak egy álmos thüringiai kisvárosban élni”. – teszi hozzá Ember.
Kérdések, kérdések, mindenhol
Egyelőre úgy néz, ki, bármennyire is ésszerűnek tűnik első blikkre, a kvótarendszer sokkal több kérdést vet fel, mint, amennyit esetleg meg tudna oldani. Például azt, hogy
- Kimondjuk, hogy a háború/polgárháború végén mindenkinek megszűnik a menekültstátusza?
- Hogyan követjük nyomon a szétosztott menekülteket?
- Megakadályozható a Németországba, Skandináviába való visszaáramlás például országhoz kötött ideiglenes munkavállalási engedéllyel?
- Hogyan teremtjük meg az egységes feltételeket, azért, hogy lényegesen nagyobb támogatást élvező menekültügyi- és szociális ellátórendszer miatt ne induljon meg átáramlás?
- Van-e felső számbeli plafon?
- Leszögezzük, hogy nincs családegyesítés?
- Ha mégis, hol húzható meg a határ?
- Hogyan kezeljük azt, ha az adott menekült egyes családtagjai, barátai közül már valamelyik érintett államban élnek?
Hírdetés
Még tucatnyi kérdést lehetne föltenni, amelyekre nincs válasz
– mondja az elemző.
Az a fránya matek
De más gond is van az elképzeléssel. Egy ilyen döntés precedenst teremtene, „az első szavazást bármikor követheti újabb, sőt permanens képlet sem zárható ki, hiszen a menedékkérők folyamatosan érkeznek”.
A szakértő szerint a legsúlyosabb érv talán az, hogy a kvóta meghatározása
önmagában is gerjesztené a migrációt,
hiszen ezzel Európa lényegében azt üzenné, hogy minden bevándorlót képes és hajlandó befogadni, csak el kell őket osztani „arányosan.”
Ez a szisztéma összeomlásra van ítélve,
ez pedig igen komoly társadalmi és politikai konfliktusokat fog generálni – véli Ember.
A kvótarendszer legalapvetőbb ellentmondása egyébként nem is elvi, morális, vagy politikai jellegű – hanem egyszerűen matematikai. Hiszen
elosztani csak azt a számot lehet, amit ismerünk.
Úgy nem lehet elvégezni egy számtani műveletet, hogy az első szám már az alatt az idő alatt megváltozik, ameddig a képletet felírjuk a táblára. Márpedig ebben az esetben így lesz, hiszen a migrációs áradat vége még közel sem látszik, napról napra növekszik az a szám, amit el kellene osztani. A különböző tagállamoknak esélyük sincs rá, hogy felelősen végig gondolják, mekkora részét tudják vállalni ennek a tömegnek
hiszen egy folyamatosan növekvő szám adott hányadosa is folyamatosan növekszik.
Az első, májusi verzió szerint a menedékkérők 1,79%-át kellene befogadnunk. Az a javaslat 20 ezer emberről szólt, tehát ide 307 fő került volna. A Nemzetközi Migrációs Szervezet hivatalos statisztikája szerint szeptember 10-ig 432.761 menedék kérelmet nyújtottak be az Európai Unió területén (a migránsok száma ennek akár többszöröse is lehet, hiszen éppen ma haladta meg a 400.000-et csak a Magyarországon keresztül érkezettek száma.) Ennek alapján
ma már 7746 ember kerülne Magyarországra.
Ha az elmúlt napok adatait vesszük alapul, akkor az alatt a mondjuk 5 perc alatt,
ameddig ezt a cikket elolvassa, plusz 24 migráns érkezik. Csak Magyarországra.
Nem kell Wolf-díjas matematikusnak lenni, hogy belássuk: ennyire gyorsan változó adatokkal még hónapokra előre is lehetetlen tervezni, nem, hogy évekre.
Nem gyűlölet, csak ódzkodás
A jelek szerint azonban aligha számíthatunk arra, hogy ezt Brüsszelben is belátják. A migránsok kvóta-szerű elosztása az EU-csúcs mai zárónyilatkozatának szövegében is említésre kerül – igaz, a visegrádi négyek és Románia továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy ebből kötelező rendszer legyen. A közép-európai országok elutasító álláspontja mögött Ember Zoltán szerint nem az idegengyűlölet áll, sokkal inkább az, ezek a társadalmak „zártabb, konzervatívabb gondolkodásmóddal” rendelkeznek. Nem feltétlenül gyűlölik a más kultúrájú embereket, de ódzkodnak tőlük.
Ráadásul ezeknek az országoknak nincs szüksége tömegesen menekültek alkalmazására, sem pedig tömeges bevándorlásra. Hozzáteszi: kétségtelen tény, hogy vannak hiányszakmák, de nem valószínű, hogy CNC-esztergályosok, vagy magyarul tudó fizikatanárok tömegesen érkeznének. A rendkívül jól képzett krém eddig is jött és jöhetett, akár tanulhatott is itt, elég szétnéznünk a magyar kórházakban”.
Pr-kvóta
Ember Zoltán úgy véli, nem jelent megoldást a magyar kormány által az ENSZ-ben javasolt úgynevezett világkvóta sem. A szakember szerint egy kötelező jellegű elosztási képlet elfogadásának nincs realitása. Ez legfeljebb csak önkéntes alapon valósulhatna meg, ennek betartását pedig lényegében semmilyen eszközzel nem lehetne számon kérni. A menekültek befogadását vállaló országok pedig minden bizonnyal alaposan megszűrnék, hogy kit engednek be, és igyekeznének lefölözni a hatalmas embertömeg jól képzettebb, használható munkaerőt jelentő részét. A szakértő szerint a javaslat inkább csak
külpolitikai PR célokat szolgál.
Az Orbán-kormány láthatóan igyekszik magáról lemosni az érzéketlenség és xenofóbia bélyegét, ezért is beszélt békülékeny, érzelmi húrokat is pengető hangvételben a lehetséges megoldási javaslatairól Orbán Viktor – véli az elemző.
Egyébként a jövőben az is súlyos gondokat okozhat, ha Európába valóban csak a migránsok szellemi és szakmai krémjét engedjük be. Könnyen lehet, hogy a jelenben politikai-gazdasági stratégiák mentén szisztematikusan fölözzük le Szíria agyát.
Ki építi majd újjá az országot, ha a leginkább képzetteket, a tehetségeseket, a mobilisakat, a törekvőket, a nyitottabb gondolkodásúakat megtartjuk?
– teszi fel a kérdést a szakember.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
