A magyar határzár annak ellenére váltott ki elégedetlenséget néhány országból, hogy azzal tulajdonképpen nem tesz mást a magyar állam, mint szabályosan követi az európai uniós tagságával járó határvédelmi kötelezettségeit. Mialatt a Németországot anyai naivitással kiszolgáltató Merkel kancellár támogatottsága zuhanó állásba került, addig a visegrádi négyek rendőröket és katonákat küldenek támogatásuk jeléül Magyarországra.
Szerdán 21 cseh katona érkezett Magyarországra, őket 50 szlovák rendőr, és egyelőre ismeretlen számú szlovák katona fogja kiegészíteni, ahogy Lengyelország is küldeni fog egy helikoptert. Eddig így mutatkozott meg a visegrádi négyek államai közötti összhang a migrációs krízist illetően. Az egyenruhásoknak intézkedési jogkörük nem lesz, ők a Balaton 2015 nevű gyakorlat nevében tartózkodnak majd itt, ami a válsághelyzettel kapcsolatos logisztikai támogatási feladatokat célozza meg.
Már nincs magyar tenger
A sosemvolt uniós stabilitás megingására mi sem jobb példa, mint a tagállamok egymásnak feszülése. Az ez alól kivételt jelentő V4-es együttműködés mellett ugyanis több környező ország is élesen kilóg a sorból: A horvát kormány baloldali miniszterelnöke, Zoran Milanovic eddig is erős kritikákat fogalmazott meg, így nem meglepő, hogy keddi nyilatkozata szerint az Európai Unió állásfoglalását fogja kérni a horvát-magyar határon felállított kerítés, valamint a V4 országainak katonai együttműködése miatt.
„Ha a visegrádi négyek meg akarják védeni Európát az iszlámtól, küldjenek hajókat Görögországba” – üzente a horvát kormányfő. Zoran Milanovic leszögezte, hogy Németországgal és Ausztriával akar „egy csapatban játszani”, majd elárulta, hogy még a NATO-főtitkárnál is kopogtatni fog, mert szerinte a történet már „túlmegy a józan ész határán”. Visszatérve az uniós stabilitásra: ha egy évvel ezelőtt azt mondják nekünk, hogy a horvát kormány a NATO-hoz fordul a V4-ek katonai mozgósításai miatt, bizonyára nagy pislogás következett volna.
Rossz ajánlólevél
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerdai, szabadkai nyilatkozatában azt mondta, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai uniós integrációját, és a csatlakozási folyamat során is segíti déli szomszédját. Pedig Szerbia nem éppen a legjobb újoncjelöltként mutatta be magát azzal, hogy kvázi szervezetten szállította/szállítja a magyar/európai uniós határhoz a migránsokat.
A bevándorlási krízisben kevésbé érintett Románia szintén nem játszott tiszta lapokkal az elmúlt hónapokban, hiszen míg Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal együtt a kötelező befogadási kvóták ellen szavazott, annak uniós elfogadása után rögtön megváltoztatta álláspontját, és immár a nyugati elvárásoknak megfelelően hajlandóak lennének migránsokat fogadni.
Előre a kútig
Horvátország és Románia merkelizmusa ugyanakkor nem feltétlenül vezet jó irányba, tekintve, hogy a kancellár támogatottsága rohamosan csökken Németországban. Pártjából, a CDU-ból már 126 politikus írta alá azt a tiltakozó levelet, ami Merkel menekültpolitikája ellen szól, és ami szerint meg kell tagadni a belépést a határokon minden menedékkérőtől, akinek ügyében Németország nem illetékes. Az iromány szerint a kancellár által követett „nyitott határok politikája” sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban.
Most még jó, de később?
Két dolog látszik tisztán: az egyik a visegrádi négyek kapcsolatának javulása, a másik a céltalan merkelizmus kialakulása. Utóbbi pedig erős kényszerházasság, hiszen nehezen képzelhető el például Horvátországról, hogy ha senkihez nem tudná továbbpasszolni a migránsokat, akkor ne nyúlna Magyarországhoz hasonlóan egy fizikai határzárhoz. A taxist játszó szerb és horvát, vagy a már kívülről is hamis kártyákkal játszó román kormány épp ezért álszent módon szolgálja ki Angela Merkel behívólevelét, ám ha a kancellárt végül kispadra ültetik, kínos helyzetnek néznek elébe, ellenben az időben felkészülő V4-ekkel.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »