Idén már több mint félszáz alkalommal vonta vissza eredetileg szerb és ukrán emberek magyar állampolgárságát a köztársasági elnök, mivel az érintettek nem voltak jogosultak a honosításra. Ezzel együtt az állampolgársági ügyekkel összefüggő közokirat-hamisítások száma is jelentősen, a tavalyihoz képest az ötszörösére nőtt.
Több mint tízszeresére nőtt idén a magyar állampolgárságukat elveszítő honosítottak száma a Belügyminisztérium adatai szerint. Tavaly összesen négyszer, 2013-ban pedig csupán egy alkalommal fordult elő ilyen eset, míg most 53-nál tartunk. A tárca kérdésünkre azt is elárulta, hogy az érintettek elsősorban szerbek és ukránok, akik a Dél- és az Észak-alföld régióban szereztek állampolgárságot.
A visszavonásokat az állampolgársági törvény 4. és 9. szakaszának megszegésével indokolta a belügyi tárca. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezők egy része például elhallgatta rovott múltját, az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás tényét, míg mások a személyes körülményeikre vonatkozóan állítottak valótlanságot: esetleg nincs is magyar felmenőjük, és a nyelvet sem beszélik.
Ha valaki gyanúba keveredik, az esetet kivizsgálják, majd Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára Áder János köztársasági elnök dönt az állampolgárság visszavonásáról. A határozatot a Magyar Közlönyben hirdetik ki.
Figyelemre méltó, hogy a visszavonások számával együtt nagymértékben megnőtt a honosítási eljárással összefüggő rendőrségi ügyek száma is. Az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika szerint tavaly négy, míg az idei év első nyolc hónapjában húsz ember ellen indult nyomozás állampolgársági ügyekkel összefüggő közokirat-hamisítás miatt. Közülük nyolcan egyetlen településhez, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádhoz kötődnek. Ott mások mellett az önkormányzat néhány tisztviselője került gyanúba: a hatóság szerint az érintettek ukránokat segítettek magyar állampolgársághoz jutni.
Érdemes felidézni azt is, hogy tavaly óriási botrányt kavart az Index cikksorozata, amelyben az önkormányzati választások előtti hetekben azt állította: maffia épült a kettős állampolgárságra, óvatos becslések szerint is tízezrével kaphattak magyar állampolgárságot hamisított papírokkal ukránok, oroszok, szerbek. A kormány és a Fidesz–KDNP politikusai ezt a kedvezményes honosítás lejáratására tett kísérletként értékelték, és többször is nyomatékosan kijelentették, hogy a legszigorúbb államigazgatási ellenőrzés mellett és szükség esetén rendőrségi és titkosszolgálati kontrollal történik a kérvények elbírálása.
Így buktatták le tavaly azt a három ukrán állampolgárt is, akik hamis okmányok felhasználásával próbálták honosíttatni magukat. Az érintettek először saját nevükön próbálkoztak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gulács polgármesteri hivatalában, ám egyikük sem felelt meg a törvényi feltételeknek, ezért később hamis okmányokkal próbáltak újra magyar állampolgárságot szerezni. A három ukránt végül az ünnepélyes eskütételről vitték el a rendőrök. Az ügyben a polgármester, a jegyző és egy ügyintéző felelőssége is felvetődött.
A büntetőügyek és a visszavont állampolgárságok egyre növekvő száma ellenére a Belügyminisztérium kérdésünkre leszögezte: a vonatkozó szabályozás módosítása nem szerepel a napirenden.
A határon túli magyarok egyszerűsített honosítását egyébként röviddel a 2010-es választás után megszavazott törvénymódosítással tette lehetővé az Orbán-kormány. A tavalyi országgyűlési választás előtt pedig Németh Zsolt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként 550 ezerre becsülte azoknak a számát, akiket új honosítottnak tekinthetünk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 09. 29.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
